Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
11 A szabadalmazandó találmányi eljárás tárgya tehát csupán azon eljárásban áll, hogy tisztított gyapjúzsír vízzel hosszabb időn át összegyúratik. Bármennyire kedvezze is tehát a feltalálót a véletlen szerencse, szabadalmazható találmány a feltaláló czéltudatos tevékenysége és ezáltal új eredmény létesítése nélkül nem keletkezhetik, és meglevő tárgyak és tulajdonságok egyszerű constatálása vagy felfedezése szabadalmazható találmányt nem képez. Térjünk át most már a strict újdonság kérdésére. Valamennyi törvényhozás megegyezik abban, hogy nem tekintetik újnak azon találmány, mely közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorosítások útján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható. Ezen újdonság lerontó rendelkezésnek kellékei: 1. a nyomtatvány vagy sokszorosítás, 2. hogy ez a közlés olyan legyen, hogy ezek alapján a találmány szakértők által használható legyen. Teljesen mellékes az, hogy ez a nyomtatvány bel- vagy külföldön jelenik meg, hogy olvastatik-e vagy sem, de igenis feltétlenül szükséges, hogy a nyomtatvány akár csak egy példányban forgalomba lett légyen hozva, az sem menti meg a találmány újdonságát, ha a közzététel a feltaláló beleegyezése nélkül csalárdul történt. A közleménynek, hogy annak alapján a szakértők használhassák, nem kell a bejelentéssel vagy a leírással conformnak lenni, elég, ha a találmány lényeges alkotó elemei úgy vannak közzétéve, hogy abból a szakértő logika vagy combinatio útján a találmányt megconstruálhatja. De nem bir a közzététel újdonság lerontó hatással, ha a leírásból a találmány czélja ki nem vehető. És erre nézve Klo- stermann a következő esetet idézi: «Hare v. Harford und Taylor eljárást találtak fel, mely szerint a serfőzésnél a vizet akkép főzik, hogy a malátaolaj elillanása megakadályoztatik. A főzés ezen neme már nyomtatványokban ismertetve volt, de nem tudták ennek czélját. Az angol bíróság a szabadalmat hatályában fenntartotta.» Mi magunk részéről helyeselhetjük az angol bíróság ezen álláspontját, sőt a szabadalmi jognak az anyagi igazság szem59
