Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
10 munka kifejtése által lehet, mely új eredmény létesítése által lehetségessé teszi, hogy egy meglevő tárgy és ily esetben akár találmány, eddig nem létesíthető eredményei létesíttessék. Bobolszky erre vonatkozólag a következő casuistikával él és azt mondja: «A felfedezés általi új készítmény, mint egész, hasonlítandó össze a már ismerttel, és hogy ha az bár a legkisebb, legcsekélyebb eszközökkel valami jelentékenyen újat létesít, úgy itt is találmányról lehet szó. Ha tehát pl. valaki felismeri, hogy bizonyos hibák egy gép működésében abban lelik magyarázatukat, hogy a gép egy részébe levegő hatol be, úgy felfedezést tett. És noha az olaj, mint sűrítőszer, levegő ellen (Abdiehtungs- mittel) általánosan ismert, mégis találmány forog fenn, ha a feltaláló azon a kritikus helyen egy készüléket alkalmaz, melyet előtte már sokan alkalmaztak.» Kohler pedig Forschungen ez. művében azt mondja: «A tárgyak összefüggése talán oly közel fekszik a feltaláló előtt, hogy a feltaláló tevékenysége csak egy minimumra redukálódik, de ezáltal az ő ténye nem válik hatálytalanná, mert könnyen elért találmány szintén találmányt képez». Egybefoglalva az előadottakat, már meglevőnek felfedezése találmányt csak akkor képez, ha a feltaláló — bárminő csekély tevékenységével — új technikai eredmény éretik el. Ezen elvet mondotta ki a Reichsgericht következő indokolásában : «Ha a panaszolt felfedezése csak arra szorítkozott volna, hogy a gyár Martins-sárga gyártásánál nyert lúg tartalmazza az új anyagot, és ha a panaszolt ezt a lúgból a legegyszerűbb eszközökkel állította volna elő, még akkor is találmány forog fenn». És világosan visszatükrözi ezt a felfogást a Reichsgericht határozata Dr. Braun híres Linoleum pátense tekintetében. «A találmány alapeszméje annak megismerésén alapszik, hogy tisztított gyapjúzsírnak oly relatiója van a vízhez, mely lényegesen eltér a nem tisztított gyapjú és más zsírokétól, mi abban nyilvánul, hogy a tisztított gyapjúzsír sokkal több vizet képes magába fogadni, mint a tisztítatlan. Másrészt pedig ez a nagyobb vízmennyiség a zsírnak oly tulajdonságokat ad, a melyek által ez oly ezélokra alkalmazható, melyekre eddig alkalmas nem volt.» 58
