Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
5 De ez csak látszólagos kedvezmény. Mert oly esetben, midőn nyilvános használatbavétel igazoltatók a szabadalom újdonság hiánya miatt amúgy is megsemmisíthető. Ezen a német törvényből átvett szakasz, pleonasmus a törvény 3-ával szemben, és helyesen praeeisirozza ezen álláspontot a canadai szabadalmi törvény 48. §-a, mely szerint a használat újdonság lerontó hatása csak egy év múlva áll be ; mely valóságos kedvezményt nyújt annak, a ki egy éven belül használja a találmányt szabadalom nélkül, kimondván, hogy az egy év utáni használatnál ezen szakasz alkalmazást amúgy sem nyer, mert ily esetben a szabadalom a nyilvános használat folytán amúgy is semmissé válik. Az előzetes használat tehát a szabadalmat nemcsak az előzetes használóval szemben a törvény 12. §-a alapján, hanem mindenkivel szemben a törvény 3. §-a alapján hatálytalanítja. A szabadalmi okirat anyagi igazságának második feltétele, hogy a feltaláló bejelentése tényleg találmányt tartalmazzon. Mi nevezhető találmánynak': Köhler szerint: «A találmány lényege a természeti erők technikai combinatiója, minden találmány egy technikai eredmény létrehozása.» Selighson szerint : «A találmány a természeti erők felhasználásával létrehozott technikai eredmény, mely a technika jelen állásához képest lényeges haladást képez». Ezen felfogáshoz legközelebb áll dr. Wetzel Gyula a szabadalmi hivatal alelnökének a szabadalmi törvényhez írt commen- tárjában foglalt definitiója, ki szerint:«Találmány mindaz, a mi a jelennek átlagos technikai tudását meghaladja és a mi iparilag megvalósítható és értékesíthető. «Dr. Wetzel nagyon helyesen belevette a definitióba a tudást, a tudatosságot, és kihagyta a haladás mellől a lényeges jelzőt, és ezzel, mint később ki fogjuk fejthetni, a tudomány és gyakorlat mai álláspontjára helyezkedett. Eobolszky szerint csak akkor létezik találmány, ha a természeti erők oly combinatiója használtatik fel, mely technikai eredményt létesít. Schäffle szerint a technikai haladás munkája képezi a találmány lényegét. 53
