Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
6 Gierke szerint a találmány új eszme, a mely a természeti erők eddig ismeretlen combinatiójával a technikának lényeges haladását idézi elő. Roulaun szerint: «Találmány minden eljárás és combinatio ipari téren, a mely egy anyag, egy eszköz, egy eljárás vagy pedig a technikai eredmény létrehozására szükséges alkatrészek ösz- szetétele által oly eredményt létesít, a mely a jelenlegi berendezések és technikai alkotásoktól eltér.» Knoop szerint: «Találmánynak tekintendők az iparilag érékesíthető alkotások és eljárások, melyek által új technikai hatás, vagy pedig régi technikai hatás új eszközökkel éretik el.» A szabadalmazható találmány tehát eltér a találmánytól közönséges értelemben, mert az előbbi technikailag létesíthetést tételez fel, míg a találmány ideális értelemben, Managettai Beck helyes értelmezése szerint, találmányt tágabb értelemben minden alkotó eszme képez. És a szabadalmazható találmány ezen szukebb felfogása nyilvánul az összes törvényhozások ama jogszabályában: mely szerint szabadalom nem nyerhető tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre. Mily helytelen ez a megszorítás, ezt igen szépen dr. Deutsch Izidor fejtette ki, rámutatván annak visszásságára, hogy míg az alkotó kéz felhasználva az alkotó elme világra szóló megnyilatkozását szabadalmi oltalmat nyer, a gondolat szülője, kinek gondolata benne van a kivitel minden atomjában, védelemben nem részesülhet. Másrészt azonban tágabb értelmű is a szabadalmazható találmány, a mennyiben kiterjed a felfedezésekre is. (Entdeckungen.) Az ily törvényileg szabadalmazható felfedezés van a magyar szabadalmi törvény 3. §-ának 3-ik bekezdésében, mely találmánynak vélelmezi azt, ha valaki egy oly régi találmányt fedez fel, mely már száz év óta nem lett gyakorlatba véve. A magyar szabadalmi törvény ezen rendelkezése a törvény- hozások közt majdnem magában áll, mert a német szabadalmi törvény csak a közzétételről szól és a szakirodalom is majdnem egyhangúlag perhorrescalja ezt az álláspontot. 54
