Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
24 donába, birtokába, miféle szálak fűzik ahhoz, mert ezt javasolják a közgazdasági szempontok, a közhitei. A mai gazdasági viszonyok minden tekintetben azt proponálják, hogy az emberek e tekintetben mennél szabadabban rendelkezhessenek; ki-ki a maga sorsának legyen kovácsa. De egyáltalában nem bírtam meggyőződni a felől, hogy az élők közti ingyenes szerződéseknek, továbbá a végrendelkezéseknek mi legyen e tekintetben az a motívuma, a mely ezeket is ép olyan széles mederben engedi meg, a mikor tudjuk azt, hogy a mai jogrendszerünk is ezeket bizonyos mértékben korlátozza és pedig abban az időben, a mikor a szabadság-eszmék kultusza a virágkorát éli. Jól tudjuk, hogy a jelen században a szabadság szava mint egy jelszóvá vált, hogy az emberek ezt a jelszót tartalmánál jobban túlfeszítve használták és gyakran elegendő volt erre a jelszóra való puszta hivatkozás és minden más argumentum porba omlott. Én feltétlenül respectálom a szabadságot ott, a hol az a társadalomnak, az egész emberiségnek fontosabb érdekeibe nem ütközik. És látjuk azt, hogy az egyénnek kötelessége az, a mi első sorban ezt a szabadságot megszorítja; látjuk azt, hogy ez az a kötelesség, a melylyel viseltetik mindenki a rokona iránt, — értve ez alatt a legszűkebb családot, a melylyel szemben tartási kötelességei vannak —, megszorítja az ajándékozási és végrendelkezési szabadságot. Már most, ha ezeket a szempontokat összevetjük, elbírálhatjuk, hogy ezeket a szempontokat kimerítheti-e a mai szabályozás tökéletesen, vagy pedig ezek a szempontok túlterjednek a mai szabályozáson ? A mit a múltkor itt elmondottam, azt tulajdonképen azzal a czéllal mondottam el, hogy össze akartam vetni a mai politikai, szocziális, közgazdasági körülményeket azokkal a körülményekkel, a melyek idejében létrejött az a jogrendszer, a melyet mi örökjogunknak vallunk. Midőn ezeket összevetjük s látjuk a kettő közt a különbséget, akkor nézetem szerint ki kell keresni, hogy ennek a különbségnek megfelelőleg miféle változások teendők azon a régi jogrendszeren ? Én minden változást elfogadok, a mit ily módon a politikai társadalmi és közgazda- sági változásokkal indokolni tudunk, de amelyeket azokkal indokolni nem tudunk, azok nézetem szerint egyáltalában elvetendök. Meg kell tartani nézetem szerint azért is a meglevő örökösödési и
