Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
10t A következmények igazolták, hogy az 1867. év nagy alkotása e szellemben készült, s ma is ezen irányelvet illetve ennek föntartását teszi lehetővé részünkre. Ily előzmények után most már tisztán és világosan állhat előttünk, hogy az 1848. évi törvények a sanctio pragmaticával (1723. I. II.) ellentétben semmikép nincsenek, annak eddig kifejtett alapelvét, a védelmi kölcsönösséget, a monarchia nagyhatalmi állását nem sértik, és hogy az 1867. XII. t.-czikkel szoros: oki kapcsolatban állanak. Az 1848. évi törvények élőbeszéde hangsúlyozza a kapcsor latot köztünk s az örökös tartományok közt. A III. t.-cz. 13.,§-a egy ministert О fölsége személye mellé rendel azon czélzattal, hogy mindazon viszonyokban, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. А XVIII. t.-cz. 6. §. büntetni rendeli azt, ki a sanctio pragmaticánál fogva megállapított, s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges fölbontására izgat. Teljesen igaza van Badó-Bothfeld Somának így írni: «Man könnte fürwahr jene Schöpfung des Jahres 1867 infolge des inneren Connexes mit den 31 Gesetzen des Jahres 1848 den 32. Gesetz-Artikel des Jahres 1848 nennen, (id. m. 138. 1.) Az 1867. XII. t.-czikkben az 1., 2., 4., 6., 8., 9. —18. §§-okig letett elvekben tehát nincs oly vonatkozás, mely a magyar közjog integritását a múltra vagy a jövőre nézve megtámadná, vagy a mely 1723 óta törvényes consequentiának ne lenne tekinthető. Viszont a XII. t.-cz. bevezetése 3., 5., 7. §§-ai kapcsolatba hozva az imént előre bocsátott szakaszokkal, oly erős alkotmányi talapzatot képeznek, melynél biztosabbat, mig a jog és törvény tiszteletben tartatik, mig a Habsburg-Lothringen-házból lesznek uralkodóink, nem kívánhatunk. Akármint alakuljanak a viszonyok, akár mily szövegezést nyerjen egy netáni újabb pactum conventum, az 1867. XII. 2., 3., 4. §§-aiban letett elvek beláthatlan időre ismert hatályoknál fogva abba belefoglalva lesznek. Szakadjon szét Austriával mindazon viszony, melynek alapjai az 1867. XII. t.-cz.-ben 52. —69.§-ig vannak letéve, a föntebb írt szakaszokban írt tények nem fognak változni, mert ezek 1S4
