Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
18 miként előre bocsátottam — az olyan köteles résznek, a melynek érvényesíthetése a közbeneső törvényes örökösök egész csoportjának hiányzásától, illetőleg teljes kihaltától van feltételezve, az életszükségekben gyökerező indoka nincs. Másik észrevételem ugyancsak a köteles résznél arra vonatkozik, hogy Barna t. előadó úr annak daczára, hogy a reformkérdéseket elég részletesen tárgyalja, nem nyilatkozik a köteles rész mennyisége tekintetében s így nyitva hagyja azon kérdést, hogy a felmenők és a lemenők köteles része a törvényi örökrészhez ugyanazon arányban álljon-e vagy pedig talán a felmenőket kisebb arányú köteles rész illesse mint pl. az osztrák polgári törvénykönyv és a Teleszky javaslata szerint, melyeknek e részbeni rendelkezését én az országbírói értekezlet határozmányával szemben, részemről csak helyeselni tudom. Pedig alig képzelem, hogy a t. előadó úr hallgatásának oly értelmet kellene tulajdonítani, miszerint az általa köteles részre jogosított nagyszülék köteles részét a gyermeki köteles részszel egyenlő arányúnak kívánná. Szerettem volna Barna t. előadó úr tervezetének azon különösen fontos és érdekes pontjával is foglalkozni, mely a hitvestársi törvényi örökrész és hitvestársi köteles rész szabályozására vonatkozik. Az általa tervbe vett szabályozás jelenlegi örökösödési jogunk e pontra vonatkozó szabályaitól lényegesen eltérő új irány meghonosítását, valósággal sarkalatos reformot tervez. De ezen érdekes tárgyat ezúttal csak futólag érintem, mivel a hitvestársi örökség és köteles rész megnyutató rendezése a családi vagyonjog miként való szabályozásától elválaszthatlan s így ha ezen tágygyal komolyabban akarnék foglalkozni, a családi vagyonjogot is a vita keretébe kellene vonni, a mi ezúttali szerény vállalkozásom körét messze túlhaladná. így csak egyetlen megjegyzésre, nevezetesen arra szorítkozom, hogy a t. előadó úr által tervezett azon újítást, mely a jelenlegi hitvestársi öröklés, özvegyi öröklés és özvegyi jog intézményét a hitvestársi örökrész és köteles rész által kívánja pótolni, csak oly szabályozás mellett tudnám pártolni, hogy az új intézmény a megszüntetni szándékolt régi intézmények s különösen főkép az özvegyi jog czéljának teljesen megfeleljen s azokért teljes kárpótlást nyújtson. 18