Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
hez Leopold nevében a királyi kötlevél elkészítését és a koronázást sürgetvén, s ezen levelében a pragmatica sanctiót, mint ilyet ismételve említi. B. Splény János 1790 szept. hó 1-én engedélyt nyert, hogy beszédjét felolvassa, ezen nyomtatásban is megjelent beszédben a többek közt ez is elő fordul: «a szent István által megállapított kormányformához szigorúan ragaszkodni kell; a trón- öröködésre nézve a pragmatica sanctiót kötelező erejűnek kell ugyan elismerni, de viszont az uralkodók részéről az örökösödésnek a pragmatica sanctióban megszabott föltételei pontosan megtartandók.» (1. Ballagi Géza a pol. irodalom. Magyar- országon 1825-ig 467.1.) Az 1790-évi országgyűlés által a kir. hitlevél tárgyában felküldött október 8-iki keletű föliratban ez áll: «A magyar nemzet a koronát a fölséges ausztriai ház előbb fi-, azután nőágaira a kétoldalú szerződések azon világos föltétele alatt szállította át, hogy kivévén a király választási jogot, a nemzetnek minden eddigi létezett jogai épen és sértetlenül föntartas- sanak .... a király s az ország jogai az örökösödési szerződésekben gyökereznek, melyeket a szerződő feleknek megmásítaniok nem áll szabadságukban.» .................e jogukkal élve az ország karai és rendei, már 1741-ben is a nő ági örökösödés kezdeténél a sanctio pragmatica oltalmára királyi hitlevél általi méltó biztosítást alaposan sürgettek ..........— ezen nevezetes föliratban előfordul: «az örökösödési szerződésben kiszabott hitlevél kiadás stb ............(1790/91. országgyűlési irományok 28. sz. 187. s. k. 1.) Az 1807. évi országgyűlés (27/XI.) kijelenti, hogy: «Magyar- ország a pragmatica sanctio által függetlenségéből semmit sem veszített a királyválasztáson kívül, semmi jogáról le nem mondott, sőt föntartotta mind azt, mi szabad, alkotmányos nemzeteket megillet»............... Ugyanezen országgyűlés XLIII. ülésében ez is határozta- tott az osztrák császári czím föltétele tárgyában: «csakugyan biztosabb volna a törvényben erről emlékezetet tenni, mert valamint az előtt az ausztriai háznak az országban levő örökösödési jussáról vagyis úgynevezett Pragmatica Sanctióról kérdés támasztatott, úgy idővel ez iránt is kérdés lehet.» 145 5 65
