Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
45 bizonyos osztrák írók már eleve ellenkező irányban preparálták. «Als etwas durchaus Verschiedenes, sowohl der Form als dem Inhalt nach, stellt sich mithin die pragmatische Sanction in Ungarn uns die in Österreich dar. Das österreichische Gesetz ist ein Hausgesetz, das den Ständen zur Genehmigung unterbreitet worden. Jene drei Gesetzartikel Í722/2S L, II., III. hingegen, denen man nachmals ebenfalls den Namen pragmatische Sanction beigelegt, handeln nicht blos wie die österreichische von der Erbfolge der weiblichen Nachkommen in dem untbeilbaren und einheitlichen Landergebiet. Sie beschränken die Einheitlichkeit der Monarchie durch den Vorbehalt der Selbstständigkeit, die sich nur zur gemeinsamen Verteidigung mit den übrigen von der Dynastie regierten Ländern verbindet». . . . A magyar közjog tényleges állapotának ez felel meg, s ily értelemben lett a sanctio pragmatica mindenkor a maga helyén fölhozva és bele szőve. Legyen szabad azonban továbbá még arra utalnom, hogy alig hihető az, mikép a «Hausgesetz» alapján hívta volna föl a Batthyány-miniszterium 1848 julius havában az osztrák minisztériumot arra, hogy: «akar-e a magyar korona épségét illetőleg a pragmatica sanctiónak teljes érvényességet tulajdonítani9' és hogy e mostani zavarok közt a magyar koronái tartományokban a pragmatica sanctio tekintetbe vételével védeni a korona jogait. Kossuthnak abban igaza van, hogy ha a dynastia vagy a mindenkori uralkodó Magyarországgal szemben arra utal, hogy a korona, az 1713 ápril 19-én kelt pragmatica sanctio szerint a habsburg-lothringeni házban öröklendő (1. 1848. évi osztrák alkotmány 5. §-át) — akkor az ellen állást kell foglalnunk. így p. o. az 1848. év őszén kelt osztrák Staatsschrift tételeit nálunk minden tényező határozottan visszautasítá. A Pesti Hírlap 1848 szept. 24-iki száma erre nézve ezt írja: «a legcsodálatosabb dolgokat vonta ki a sanctio pragmatica természetéről Magyarország alárendeltségéről .... Mi a pragmatica sanctiót, mely a Habsburg-ház egy leányivadékát koronával ajándékozta meg, nemeslelküségünk és nem szolgaságunk okiratának tartjuk, azonban akár merre csavarja a memorandum ezen alapszerző125
