Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
37 bocsátottak értelmében az örökön tartományokban a Habsburg- liáz távolabbi nőágait fogja illetni az uralkodás. D) Negyedik lényeges külömbség az 1713. évi pragmatica sanctio és az 1723. I. II. t.-czikkbe iktatott pragmatica sanctio között az, hogy amazokban a szabad választásról még a Habs- burgház minden ivadékának kihalta esetére sincs említés, ellenben az 1723. II. t.-cz. 11. §-a értelmében, a mondott női vonal (1723. II. 5., 6., 7. §§-ok) mindenképeni elfogyása utánra tartják fenn maguknak a karok és rendek ősi és régi s helyben hagyott és bevett Szokásukat és Előjogukat a királyok választásában és koronázásában. (L. ezen külömbségek igen eredeti alapos és találó fölfogását Polner Ödön id. m. 100 . . . 106. lapjain.) Ez az érem legális oldala. Szigorún ezen az alapon állva, a következményeket ismerve, már most alig szenved kétséget az, hogy a magyar közjog terén említett sanctio pragmatica mit jelent. De van az éremnek egy más oldala, ezt a kifejezést «sanctio pragmatica» szentesítette, az élőbbén tárgyalt értelemben a szokás, mi pedig nálunk törvényerejű tényező. Concedálom azt, hogy a Gesetz és Verordnungok halmazában dolgozó német Staatsrecht író ezt nem érti meg, nem fogja föl, hogy a magyar közjog evolutiójában egyes tételek megnevezését, jelentőségét s jogi természetét az idők és politikai viszonyok határozták meg, s a nemzetnek nagyon is megvolt a maga indoka, hogy közjoga egyik vagy másik tételének mily nevet, mily hatást s mily természetet tulajdonítson. Laveleye Emil írja: (1. Kormányformák 4. 1.) «A német tudományos munkák számosak, mert ez a felsőbb oktatás ágainak egyike, s több tanár adott ki teljes értekezéseket a közjogról (Allgemeines Staatsrecht). A történeti rész mindenkor biztos tudományossággal van azokban előadva; de az eredetiség gyakran hiányzik azon egyszerű okból, mert Németország még nem élvezte a teljes politikai szabadságot». A magyar nemzetnek ép oly szent tulajdona az arany bulla, a sanctio pragmatica, mint az angoloknak a «Petitions of Eights», a «Bill of Eights» vagy az «Act of Settlement»; a magyar nemzet ép oly kevéssé tér el fönnebb említett jogai tartalmától valamely theoria kedvéért, mint az angol. Egy újabb történetíró Marczali Henrik (1. M. 0. tört. VIII. 117
