Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
31 Köztudomás szerint három alapeszme van declarálva mindazon öröködési szabályzatban, melyet III-ik Károly ápril 19-én megállapított s utóbb az örökös tartományok által, mint pragmatica sanctiót elfogadtatott, — ágyaz 1723.1.II. t.-czikkekben 1. A nőágak örökösödése. 2. Az elsőszülöttségi sor. 3. A feloszt- hatlan birtoklás elve; e részben tehát az 1713. évben kelts az örökös tartományok által elfogadott pragmatica sanctio s az 1723. évi 1. II. t.-czikkek megegyeznek. Deák Ferencz azonban ismételve utalt arra, hogy lényeges közjogi természetű külömbsé- gek vannak az 1723. I. II. t.-czikkbe iktatott pragmatica sanctio és a Bécsben 1713-ban kihirdetett örökösödési határozatok közt. A) Az 1713-ban kihirdetett határozatokat III. Károly absolut hatalmával állapította meg, az 1723. I. 11. t.-czikkbe iktatott pragmatica sanctiót pedig a nemzet országgyűlésileg decretálta •s a király beleegyezésével s hozzájárultával emelte törvénynyé. De tudni kell azt is, hogy az 1723.1. II. nem puszta beczik- kelyezése az 1713. évi családi rendelkezésnek, a mint az az országgyűlés akkori tárgyalásainak menetéből és a fönnmaradt iratokból is kiderül (1. Salamon Ferencz id. műve 170. 198. lapjain.). Utal erre már Schwartner is (Statistik des Königreichs Ungarn. 1811. II. к. 27. 28. 1.) mondván : «im Jahre 1722/23 auf dem Reichstage zu Pressburg durch I. und II. Artikel des damals abgefassten Reichsschlusses ... die pragmatische Sanction als Ungarisches Staats-Grundgesetz einstimmig anerkannten, . . .о majd így folytatja: «In das ungarische Gesetzbuch ist dieselbe nicht von Wort zu Wort eingerückt, nur ihr Hauptinhalt wird daselbst summarisch angezeigt». Cziráky művében pedig ez áll: «Sanctio pragmatica, a compluribus scriptoribus recitata, codicem domesticum per extensum ingressa quidem non est; provocatur tamen ad illius esentialia Instituta; ordinem videlicet succedendi, ac indivisum Monarchiae gubernium, in uno eodemque Capite regnantis Familias conjunctum». (Conspectus Juris Publici Regni Hung: 73.1.77-80. §§-ig.) A most idézett műben ez is előfordul (14.1. §. XXVI.): «servatam nonnisi ad casum defectus alterius Regis eligendi libertatem: Inaugurationis solennis et praestandi soliti Juramenti necessitatem; disces demum hac ipsa solenni occasione simul Jura, praerogativas, libertates Statuum, et Ordinum Regni, Partiumque eidem adnexarum, in
