Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]

birodalomhoz. De aggasztja őt az is, hogy a pragmatica sanctio- szorosabban kapcsolná Magyarországot Austriához. Hogyan lehetne pedig a független Magyarországot összekötni Német­ország egyik tagjával? stb. Megjegyeztetvén e helyütt, hogy mind e kérdés az 1712. évi julius 7-én tartott conferentia alkalmával is fölmerült. Miről alább bővebben emlékezendem meg. Most tehát elég azt tudnunk, hogy az 1722. évi ország- gyűlés megnyitásakor a sanctio pragmatica törvénybe iktatása,, úgy a király, mint a nemzet részéről el volt határozva, s a köl­csönös föltételek iránt hallgatag meg volt az egyezség. Nincs tehát igaza Várady Gábornak, midőn 1867-ben a 67-es bizott­ság ülésén azt állítá, hogy a pragmatica sanctio rögtönözve fogadtatott el. Ellenkezőleg, az Í7SS/S3. évi országgyűlés rendel, mint az angolok i688-ban, hogy azon kérdések, a melyek fölött a Stuartok (nálunk a Habsburgok) és a nemzet viszálykodtak, soha többé föl ne merüljenek, elhatározták, hogy az oklevélbe, a melylyel az orániai herczeget és herczegnöt a trónra meg­hívják, s a melyben az öröködési rendet megállapítják, az alkotmány alapelveit a legvilágosabb és legünnepélyesebb mó­don ki fogják fejezni. Ez okirat «Declaration of Right» név alatt ismeretes. (Macaulay nyomán.) Szóról-szóra ez ismétlődik a sanctio pragmatica tör­vénybe iktatása alkalmából. Salamon Ferencz e tényt a következőkben bizonyítja: «Es- a magyar nemzet, mely 1723-ban századokra köté le magát,, már ennélfogva sem tekinté, nemhogy közönséges törvénynek, hanem közönséges államszerződésnek sem az akkori I. és П. törvényczikket. És azért sohasem biztosítá ünnepélyesebben 1222 óta a maga ősi alkotmányát, melyet ép úgy századokra látott megörökítve, mint az uralkodóházat s általa a többi tar­tományokkal való uniók». (A magyar kir. szék betöltése és a pragmatica sanctio 185. 1.) Valamint az angolok ma is szorosan ragaszkodnak a «De­claration of ßhigts»-hez s azzal mintegy symbolizálják alkot­mányok biztosítékát, úgy ragaszkodunk mi ma a sanctio prag- maticához, mert e törvényből (1723. I., II., III.): «mely szinte 2Г 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom