Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
12 gyonban — kizárja, vagyis nem a végrendelet Surrogat um a a törvényes öröklésnek, hanem megfordítva a törvényes öröklés surrogatuma a végakaratnyilvánításnak. De nem kívánok tovább nyargalni az elveken. Sok életböl- cseség van abban, a mit Göthe mond, hogy «grau ist alle Theorie». Csak két megjegyzésre akarok szorítkozni. A franczia code civil örökösödési joga épenúgy a végrendeleti szabadság elvéből indul ki, mint az osztrák általános polgári törvénykönyv. Mindkettő ismeri a köteles rész intézményét is. A külömbség csak a beosztásban, abban van, hogy a code civil a törvényi öröklést rendezi első helyen, míg az osztrák polg. törvénykönyvben az első helyet a végrendeleti örök lés foglalja el. De vájjon ezen eltérés indokolhatna-e oly állítást, hogy a franczia törvény a franczia nemzetben élő családias érzést hívebben kifejezi, mint az osztrák törvénykönyv az osztrák népben lakó családias érzést? S ha a törvény nevelő hatását vizsgáljuk is, én azt hiszem, hogy a most jelzett két örökösödési törvény a beosztás különbözősége daczára a két nép hajlamaira s gondolkozásmódjára lényegileg ugyanazon hatással volt és pedig természetszerűen azért, mert a két törvény nagyban és egészben lényegileg ugyanazon alapirányt követi. Másik kiemelni valóm pedig az, hogy a törvényszerkesztés következetessége szempontjából még az ellennézet követői is kénytelenek megengedni, hogy az örökösödési jogczimek közül (a köteles rész kivételes intézményétől eltekintve) a szerződési erősebb mint a végrendeleti s viszont ez erősebb mint a törvényi öröklés s így a törvény logicája azt követeli, hogy ezen örökösödési jogczimek a most érintett fokozatos egymásutánban nyerjenek szabályozást. Ezen nézetemben nem tántoríthatott meg Zsögöd azon érve sem, hogy a köteles rész még a végakarati örökösödésnél is erősebb jogczím s mégis a köteles résznek a végakarati örökösödés előtt való szabályozását senki sem meri követelni, mert mindenki érzi, hogy a köteles rész a törvényes örökösödésen alapúi s így amazt ennek előrebocsátása nélkül tárgyalni nem lehet, hacsak egyik következetlenség helyett más következetlenségbe esni nem akarunk. — Ezzel szemben — azt hiszem — elég röviden annyit kiemelni, hogy a köteles rész nem általános 12
