Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
21 'téve, mert a XVI-ik század nem vonult el Magyarország fölött sem súlyos alkotmányküzdelmek nélkül. A XVI-ik század Európa annyi országaiban az alkotmányosságra a megpróbáltatás ideje. Ekkor történt, hogy V. Károly és II. Fülöp Castiliá- nak és Aragóniának szabad alkotmányát eltörölték; ekkor történt, hogy Francziaország rendi országgyűlése utoljára gyűlt össze a nagy forradalom előestéjén való utolsó egybejövetele előtt (Freeman). Az absolut monarchia megalapítására irányuló czélzatok nálunk sem hiányzottak s voltak epochák, hol csaknem czélt érni látszottak. Ama kor államjogi iránylatait és elveit Kolb a következő rövid, de találó vonásokban jelzi: «Schon während des Mittelalters hatten die Fürsten begonnen ihre Macht bei jeder Gelegenheit zu erweitern und, soviel möglich, zu einer unbeschränkten auszubilden. In Frankreich, England und Spanien sah man bald das ganze Streben der Könige auf Erweiterung ihrer Ilausmacht, Niederdrückung der ehemaligen Beichsvasallen, und Schwächung und Vernichtung der ständischen Bechte gerichtet.— Es wurden unter gleichmässiger Vernichtung jedes historischen, wie jedes vernünftigen Beeiltes ganz neue Behauptungen über die Machtvollkommenheit der Herrscher aufgestellt; neue seltsame Theorien besonders über Majestätsbeleidigung gebildet; Land und Leute wurden für Privateigenthum der Könige erklärt, über welche diese nach Laune und Willkür verfügen möchten. Sie sollten durch «Gottes Gnade» unmittelbar eingesetzt, die ganze Welt sollte gleichsam nur ihretwegen vorhanden sein». (Kulturgeschichte II. k. 416., 417. 1.) Ebből folynak azon mai német államjogi theoriák, melyeket előbb megemlítettem, melyeket nálunk ma egynémelyek leglényegesebb jogainkra alkalmazni akarnak. Kossuth így ír 1847-ben: «De az mégis magasztos látvány, hogy ez ország mióta Magyarország, absolut monarchia nem volt soha. Egyetlen példa az európai continensen». Kossuth ezen tétele azonban teljes tisztaságában csak akkor lesz megérthető, ha Csemegit idézve, reámutatok arra, hogy : «Magyarországon is voltak súlyos és nagy viszályok, de a történet mindig azt mutatja, hogy a villongások erőszakos101
