Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
18 Alfréd vagy Harold, mert ugyanazon jogon uralkodik, a melynél fogva ők uralkodtak, a nép akaratánál fogva, a mely törvényben öltött testet, s a mely Alfred és Harold koronáját örökössé tette az ő elődei családjában. S ugyanazon czélokért is uralkodik, közjaváért a nemzetnek, a melynek fejévé őt a törvény tette» (1. Az angol alkotmány fejlődése czímű művet, fordította Kónyi József). Az előnyösen ismert szerző szavai a mi alkotmányfejlődésünkre minden föntartás nélkül alkalmazhatók. A nemzet egyenjogúságát illetőleg, a múltra nézve idézhetem Trón velenczei követet, ki 1751-ben így ír az alsó tábláról: «che composse il nerbo, la forza e l’autoritá della nazione ungara». Borsodmegye 1790 mart. 5-iki föliratában ez áll: «Az országgyűlésen nyilatkozik majd a nemzet fölsége» (Majestas nationalis). Ez áll a mai országgyűlésre is, mit főleg a király- lyali viszonylatában így fejez ki b. Bánffy Dezső ministerelnök: «az országgyűlés alkotmányjogi és közjogi állásának teljesen megfelelően, minden kétséget kizárólag tény -— és ezt kijelenthetem, — hogy a törvényhozó testületek küldöttségeit avagy azoknak elnökeit, midőn ezek a törvényhozó testületek megbízása és képviseletében jelennek meg 0 felsége előtt, minden kétséget kizárólag föltétlenül az elsőbbség illeti meg ...» (A nemzet és király viszonyát 1. Marczalinál «Az Árpádok és Dalmatia» czímű akadémiai értekezésében. 59. s k. 1.) A nemzet souverainitása tehát nálunk épenséggel nem új keletű, hanem államiságunk létével egyidejű. Európa legtöbb nemzete ezzel alig dicsekedhet, p. o. nem a francziák, hol Thiers 1866 február 26-án a corps legislatif ülésén nyíltan megmondá : «la revolution francaise a voulu rendre les francais egaux, et eile a voulu aussi les rendre libres, en fondant leur gouverne- ment sur le grande principe de la souveraineté nationale». Ezt akkor ugyanott nagy tetszéssel fogadták. Ily körülmények közt a szigorún vett magyar közjog szempontjából a két egyenlő és egyensúlyú tényező, a király és a nemzet között igen is jöhet létre szerződés. A magyar közjog erre nézve elegendő bizonyítékot tartalmaz. Zsigmond király a székesfehérvári országgyűlésen egybegyült rendekkel valóságos szerződést köt. Az 1439-iki országgyűlésen a rendek az ország szabadságai iránt Albert királylyal formalis szerződésre lépnek. 98 I
