Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
8 3. A szavatossági törvény szerint a felsőbb erőhatalom és saját hibásság a szavatosságot kizárja. Felsőbb erőhatalom alatt Goldschmidt szerint értendő: «Naturereignisse und Handlungen Dritter, welche ungeachtet aller irgend möglichen und durch die Umstände gebotenen Vorsicht weder abzuwenden noch abzuwehren, noch in ihren schädlichen Folgen vermeidlich waren.» Ami végül a saját hibásságot illeti, annak a balesettel okozati összefüggésben kell állani, az azonban, vájjon mint dolus vagy culpa és utóbbi esetben culpa lata vagy levis jelentkezik-e, teljesen közömbös. 4. A régi német jogtól eltérőleg, a szavatossági törvény szerint, mely itt a római joghoz közeledett, csak a vagyoni kár térítendő meg. Eltorzításért kártérítés és fájdalomdíj tehát nem követelhető. A kártérítés úgy tőke- mint járadék alakjában megítélhető, de a mennyiben a felek tőkében meg nem egyeznek, rendszerint járadék Ítéltetik meg, miután ez a munkás jövendő existenciájának biztosítására alkalmasabb. Halálozásnál nemcsak azon kár térítendő meg, melyet az elhalt hagyatéka szenvedett, hanem azon személyeké is, kikkel szemben az elhalt egyén tartásra volt kötelezve. Jogutódoknak csak az örökösök tekintetnek; betegpénztárak, biztosító-társaságok a Reichsoberhandelsgericht szerint a szavatossági törvén у alapján esetleges kiadásaikért a vállalkozóval szemben jogigénynyel nem bírnak, de szerződés vagy engedmény alapján természetesen őket is megilletheti a kártérítési jog. A német szavatossági törvény és judicatura elveinek ezen vázlatos ismertetése után még csak az uj német polgári törvény- könyvben foglalt elveket kívánom röviden ismertetni. A német polgári törvénykönyv «UnerlaubteHandlungen» czim alatt azon általános jogelvet mondja ki, hogy aki másnak életét, testét, egészségét, szabadságát vagy egyéb jogát szándékosan vagy gondatlanul jogellenesen megsérti, az a másiknak az abból eredő kár megtérítésére köteles. Ugyanezen kötelezettség terheli azt is, ki egy másiknak védelmét czélzó törvény ellen cselekszik. Aki mást valaminek elvégzésével megbíz (zu einer Verrichtung bestellt) azon kár megtérítésére köteles, melyet ezen másik megbízása teljesítésében egy harmadiknak jogellenesen okoz. s
