Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
37 általa produkált munka értékének levonása nélkül.1 A költségek többlete Guyanában főleg annak tulajdonítható, hogy itt teljesen új berendezéseket kellett a relegáltak befogadására felállítani, míg Kaledoniában a transportáczió megszorítása által szabaddá lett telepek voltak felhasználhatók. Hogy az első évek költségeit a tengerentúli szállítás és az első berendezésre fordított kiadások növelték még, az az összeg fokozatos apadásából is kitűnik. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy egy elitéit eltartása -— tekintet nélkül a különböző büntetési rendszerekre — Krohne táblázatos kimutatása2 3 szerint évenként Németországnak átlag 400 márkába, Norvégiának 620 márkába, Angliának 700, Francziaországnak 600 márkába kerül, és ez összegeket átszámítjuk, ügy a relegáczió költségei épen nem mondhatók exorbitánsoknak.8 Természetes, hogy az említett országokban az idézett összegek nagy része az ipari munka jövedelméből megtérül, sőt pl. a portmouthi fegyházból Nagy- Britanniának évenként kb. 15,000 forint (26,352 márka tiszta jövedelme van, míg a relegáczióból Francziaországra háruló commodum értéke, legalább annak teljes összege, pénzben fel nem becsülhető, de az, a ki a szabadságvesztési intézeteket büntetési eszköznek, nem pedig bűntettes üzemre berendezett gyárnak tekinti, az e körülményből a relegáczióra nézve nem vonhat le hátrányos következtetéseket.4 * * * 1 Chautemps id. m. 44. 1. A részletesebb s pontosabb kimutatás a következő: egy reiegált került átlag Guyanában Uj-Kaledoniában 1888- ban 1363*12 fr. 1074*50 fr. 1889- ben 1323*56 « 834*33 « 1890- ben 1036*19 « 859*45 « 2 Id. in. 569. 1. 3 Nálunk, az igaz, csak Í66 frt 86 kr. volt az 1890-iki kimutatás szerint egy fegyencz teljes ellátási költsége, de a mi viszonyainkat, hol díszpalotákra milliókat költenek, fegyliázakká pedig a legalkalmatlanabb kolostorokat (Yácz, Illává) és lovagvárakat, legjobb esetben pedig egy szeszgyárat alakítottak át, talán még sem vehetjük irányadóknak. V. ö. Jelentés az orsz. letartóztatási intézetek 1890-iki állapotáról. 30. 1. 1 Krohne megjegyzése: «Was aus den Relegierten werden wird ist noch nicht abzusehen; vorläufig steht nur fest, dass diese Einrichtung so viel Geld kosten wird, dass daneben für die Verbesserung der Gefängnisse in der Heimat nichts mehr übrig bleibt» — attól eltekintve, 59
