Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
38 Talán a kelleténél tüzetesebben foglalkoztam a relegáczió részleteinek ismertetésével, minek oka az, hogy ez intézményből, mint a bűntettesek exportácziójának legújabb és legfejlettebb alakjából leginkább lehet annak alapgondolatára nezve következtetéseket levonni. Az exportáczió fogalma tehát a genus és ennek csak fajai a transportáczió, deportáczió és relegáczió. És mégis azt látjuk, hogy míg a transportáczió Angliában, Oroszországban, Franczia- és Spanyolországban minden józan büntetésvégrehajtásnak valódi torzképe, sőt a büntetésnek minden elemét nélkülözi, addig a relegáczió, sőt az 1889. október 4-iki és az 1891. szept. 4-iki rendeletek óta a «travaux forcés» is teljes sikert arattak, mintegy megczáfolván a kételkedők nagy seregét, kiknek képviselője hazánkban dr. Dole- schall Alfréd — sajnos, az egyedüli, ki e kérdéssel egyáltalán foglalkozott, még alig két éve oda nyilatkozott, hogy «ha azonban a kérdést közelebbről vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy a gyakorlati megvalósítása elébe oly nagy akadályok gördülnek, melyek az eddigi tapasztalatok szerint a büntetésként való számkivetést jóformán alkalmazhatlanná teszik.»* Hogy e vé- emény — un pour tous — nem áll egyedül, azt már láttuk a relegáczió javaslatának tárgyalásáról mondottakban és még látni fogjuk a következő fejezetekben. Ezek után tehát joggal tehető fel a kérdés, hogy mi választja el a relegácziót a transportácziótól és mi vezette az előbbit sikerre és mi az, minek az utóbbi diskreditácziója tulajdonítható ? A formai különbség egyszerű, a transportáczió főbüntetés, a relegáczió mellékbüntetés, de viszont ép oly egyszerű annak megállapítása, hogy e különbségnek a végrehajtásra befolyása nem lehet, mert hisz, ha a relegálás előtt elszenvedett szabadságvesztésbüntetés, illetve azok sorozata produkálná e csudát, úgy az egész relegáczió felesleges volna. Formai szempontból tehát igaza van Rivierenek, hogy a transportáczió — melyet ő is deportácziónak nevez — és a releliogy a valósághoz nem jár közel, legalább is naiv kijelentés, hisz az egész relegácziónak épen a szabadságvesztésbüntetés sikertelensége a kiinduló pontja. (Lehrbuch 87. 1.) * Jog. 1S94. 28. sz. A deportáczió. 60
