Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
24 ez eljárást politique du débarras-пак * A nagy kérdőjel csak az volt, vájjon az eredeti mederből levezetett áradat nem fog-e nagyobb pusztításokat okozni azon a területen, melyre rászabadították? Más szóval, hogy a relegáltak a gyarmatokban nem fognak-e oly rettentő állapotokat teremteni, mint a minőkről az angol transportácziónak már előadott története tanúskodik? E kérdésre ad teljesen megnyugtató választ Chautemps volt gyarmatügyi miniszter jelentése,** és még, ha a Tallack által hangsúlyozott «ever vigilant hesitation« elvét alkalmazzuk is, nem találunk a jelentésben olyan adatokat, melyek kétkedésre adhatnának okot. Hisz épen e hivatalos jelentések utaltak rá a feladat nehézségeire, melyekkel a gyarmatok kormányának meg kellett küzdenie. így Etienne — akkoriban gyarmatügyi államtitkár — 1889-iki jelentésében hangsúlyozza, hogy: nous avons á lutter contre la paresse innée d’individus, qui depuis long- temps ont perdu l’habitude du travail et dönt l’envoi dans nos possessions d’outre-mer n’est précédé d’aucune preparation á la vie coloniale.» Ez épen nem üres mentegetődzés, ha meggondoljuk, hogy a relegáltak legnagyobb részének soha sem volt semminemű foglalkozása, s a főbüntetés tartama alatt nem tanultak mást, mint kócztépést, papirzacskóragasztást vagy a a kefegyártáshoz szükséges sertetisztítást. íme itt a példája annak, miként bosszulja meg magát a fogházakban s börtönökben űzött haszontalan munka. Más országokban s így hazánkban is csak közvetve a kriminalitás növekvése által mutatkozik e rendszer átka, mert hisz ki törődik azzal, vájjon a fogházból vagy börtönből kiszabadult egyén, kit a fogház nem hogy nevelt a továbbélésre, hanem egészségének megrongálása által még alkalmatlanabbá tett, éhen hal-e, vagy újra lop, csalstb.? Erancziaországban, hol a relegáczió által úgy szólván a társadalom védelmével kapcsolatos rabsegélyezés létesült, e kérdés * E tekintetben az akkoriban még javaslat formájában létező törvény legszigorúbb kritikusa: Chaujfard sem kételkedik, különben ő is mint Planchat és a párizsi tanár Léveillé a javaslat szerkezete s nem alapeszméje ellen fordultak. V. ö. Critique du projet de la lói sur la transportation des réoidivistes stb. Chauffard-tól. Grenoble 1883. 22. 1. ** Notice sur la rélégation. Rapport sur la marche général de la relegation pendant les années 1886—90. Paris. Impr. Nation. 1895. 46
