Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
i 10 el egyrészt a transportácziótól, másrészt a portugál 1886-iki büntetőkódexben található degredo-ib\, mely ugyancsak transpor- táczió mint mellékbüntetés,* de a mely a magánzárkabüntetés a «prisao major cellular» kiegészitésekép foglal helyt a büntetési rendszerben s mintegy a progressziv-rendszer pótlékául szolgál. Minthogy azonban a kódex a bűncselekményekre való tekintet nélkül az általános részben előre meghatározza, hogy 8 évi magánzárka mellett 20 évi degredo, 6 évivel 10 évi, 4 évivel 8 évi degredo szabandó ki, ez intézkedéseknek semminemű jogpolitikai fontosság nem tulajdonítható. Az alapgondolat által tehát meg volna adva a relegáczió alkalmazásának természetes köre is, t. i. alkalmazandó volna e mellékbüntetés mindazokra, kiket az antiszociális cselekményre első sorban fel- ismerhetőleg nem különös alkalom, szenvedély (ideszámítva az alkoholismust is) vagy a végső nyomor (destitution, mint az angol mondja) késztetett. E negativ körülhatárolás által ki nem zárt bűntettesekre is azonban csak ama positiv feltétellel, hogy a cselekményt ismételve követik el, miáltal az első Ízben alkalmazott represszió teljes hatálytalanságáról tesznek tanúságot. Meg kell jegyeznem, hogy a tételes jog felelősségi alapját veszem alapul, mert ellenesetben a társadalmi védelem szempontjából a megjelölt körbe eső bűntettesekre a cselekmény ismételt elkövetése esetén nem a már sikertelennek bizonyult szabadságvesztés vagy pénzbüntetést, relegácziót, hanem mint azt később ki fogom fejteni, csakis a transportácziót kellene alkalmazni. Hogy az 1885-iki franczia törvény a relegáczió alkalmazási körének meghatározásánál más szempontokat ural, az kitűnik annak rendelkezéseiből,** mely szerint reagálhatok (állandóan internálhatok) büntetésök kitöltése után * Das Strafrecht der Staaten Europas (v. Liszt) 544. 1. ** La loi du 27 Mai 1885. Journal officiel. 1885. aug. 15., mely a relegatio fogalmát a következőkben definiálja: La relegation consiste dans l’internement perpétuel sur le territoire de colonies ou possessions fran9aises de condamnés, que la présente loi a pour objet d’éloigner de France (1 §). Mellékbüntetési jellegét pedig ily képen határozza meg: Le jugement ou l’arrét prononcera la relégation en mérne temps, que la peine principale (10 §). La relégation ne sera appliquée qu’á l’expi- ration de la derniére peine á subir par le condamné. 32
