Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
I. (A relegatio fogalma, — törvényes szabályozása és bírálata. — Törvényhozási nehézségek. — Occasio legis. — A törvény hatása Franczia- országban: a kriminalitás apadása. — A relegáczió eredménye Guyanában. — TJj-Kaledoniában. — Munkáltatás. — Halálozás. — Egészség- iigy. — Fegyelem. — Transportáczió és relegáczió közti különbség. — Praktikus tanúság a büntetés végrehajtására.) Ha a transportáczió — nem tekintve a görögök és rómaiak liasonczélu intézményeit1 az újkorban kétségkívül angol találmány, a mennyiben Erzsébet királynő törvénye (39 Eliz. c. 4) már 1598-ban felhatalmazza a bírákat, hogy a csavargókat és kóborlókat a gyarmatokba szállíttassák,1 2 úgy viszont a relegá- cziót a francziák teljes joggal magukénak tulajdoníthatják. Ez instituczió ú. n. történeti alapját ugyanis már az 1791. évi szept. 25-iki code pénal-ban megtaláljuk, mely elrendeli, hogy a visszaesők — nem technikus értelmében véve e kifejezést — a második bűncselekményért kiszabott büntetés elszenvedése után transportáltassanak.3 Ezzel egyszersmind jellemezve is van a relegáczió alapeszméje, mely abban áll: nem elég büntetni, mert a büntetés elszenvedése után is, bizonyos bűntettesek ellen a társadalom csak úgy lesz biztosítva, ha az állam .ondoskodik, hogy a delinquens ne kerüljön vissza abba a tái-sadalmi átlagba, melynek akár közvetett, akár közvetlen befolyása a bűncselekmény egyik indító oka volt. Ez kétségkívül helyes okoskodás. Ha testi bajoknál jó a levegőváltozás, úgy a morális recidiva meggátlására is jó szolgálatokat tehet az erkölcsi és gazdasági légkör felcserélése. Ez alapgondolat választja 1 Holtzendorif: Die Deportation im römischen Rechte. 1878. 2 Aschrott: Strafensystem und Gefängnisswesen in England. 1887. 3G. 1. r’ Transportation et colonisation pénale par. G. Pierret. 1892. 2. 1. 31
