Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
13 ják ki más büntetendő cselekmények esetében a magánjog által adott követelési jogokat, erre a 198. §. egyenesen utal is, a midőn kimondja: A jelen fejezet előbbi §-aiban megbatározott szabadságvesztés büntetésen felül a törvényellenesen letartóztatott részére, ha kivánja, a letartóztatás minden napjáért 5 írttól 10 frtig terjedhető kártalanítás állapítandó meg. Ez esetben továbbá kártalanítási keresetnek helye sincs. A 292. §. következőkép hangzik: Gyilkosság és emberölés esetében, ha a megölt után oly személyek maradtak, kiknek tartásáról gondoskodni köteles volt: azok részére megfelelő kártérítés is megítélendő, mely a viszonyokhoz képest egyszer mindenkorra fizetendő tőke vagy évi járadék lehet. A 311. §. következő intézkedést tartalmazza: A jelen fejezet eseteiben a sértettnek kívánságára és részére a megfelelő kártérítés is megítélendő, mely tartós betegség vagy munkaképtelenség esetében, a megsértetnek személyi és családi viszonyaihoz képest, egyszer mindenkorra megállapítandó tőke vagy évi járadék lehet. Említést érdemel még a 125. §., mely következőképen hangzik : A büntető ítéletben megítélt vagyoni elégtétel tekintetében az elévülést, valamint annak félbeszakítását a polgári törvények szabályozzák. A büntető törvénykönyv indokolása szerint, ezen egyes rendelkezések azért lettek külön felvéve, mert rendes polgári törvénykönyvünk nincs és a gyakorlat sem lóvén minden tekintetben megfelelő, ezen rendelkezések útmutatásul vétettek fel. Megjegyzendő ezenfelül, hogy van több büntetendő cselekmény, mely önmagában véve nem von maga után magánjogi következményeket, igy pl. a becsületsértés, a mennyiben csupán erkölcsi kihatással bir, mig ellenben az, ki pl. valamely kereskedőről becsületsértő bireket terjeszt és ezzel hitelét rontja vagy fizetésképtelenségét előidézi, már vagyoni érdekeket sért. Viszont vannak cselekmények és mulasztások, melyek kártérítésre köteleznek a nélkül, hogy büntetendő cselekményt képeznének. Nálunk ezen a téren gyakran követtetik el hiba az által, hogy a magánjogi keresetet a biinügy elbírálásától teszik füg13
