Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
14 gővé. Ez nemcsak czéltalan időmulasztás, hanem azon hátránynyal is jár, hogy a büntetőjogi felelősség meg nem állapítása - hátrányosan befolyásolja a magánjogi pert, pedig ugyanazon cselekmény egészen más szempontból bírálandó el a büntető és a magánjogi perben. A villamos vasút igazgatósága, az építési vállalkozó az előforduló baleseteknél büntetőjogilag rendszerint nem terhelhetők, ellenben magánjogilag szavatolni kötelesek, mig a vasúti kalauz és a pallér ellen, kiket ilyen esetekben becsuknak, senkinek sem jut eszébe magánjogi keresetet indítani. Az 1871 : VIII. tcz. 19. §-a szerint mindazon károkat, melyek az 1869. évi IV. tcz. értelmében kinevezett bírák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magánfeleknek okoztattak, az állam felelős. Ezen törvény tehát tovább megy, mint az annak helyén vázolt franczia joggyakorlat. Az 1886. évi XXI. tcz. 91. §-a és az 1886 : XXII. tcz. 88. §-a eseteiben a törvényhatóság, illetve községi pénztár is kártérítéssel tartozik. Az 1884 : XVII. tczikkbe foglalt ipartörvény 114. §-a szerint minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál. A 158. §. e) pontja szerint pedig azon gyáros, ki a 114. §-ban megállapított kötelességét teljesíteni elmulasztja, 100 írttól 300 írtig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztalandó, fenmaradván úgy a polgári, mint büntető- törvény szerinti felelőssége, ha mulasztás miatt valamely baleset történt. Ezen szakaszoknak képezi az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről szóló 1893-iki törvény a technikai felépítését és onnan vétetett át a 37. §-ban foglalt gyarló intézkedés, a polgári törvény szerinti felelősségre való általános utalással. Megemlítendőnek tartom e helyütt, hogy a kormány nálunk is foglalkozott már a munkások baleset elleni biztosításának kérdésével, a kereskedelmi minisztérium 1888. évben e kérdés megvitatása végett értekezletet is hivott egybe és annak kész javaslatot terjesztett elő, azonban ezen javaslat a napirendről letűnt és azóta fel sem merült többé. 14 I
