Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Raffay Ferencz: A párbérkérdés megoldása [136., 1898]
и évi XXVI. tcz. által kath. egyházi czélok előmozdítására rendelt vagyonból, igényelhetik congruájuk kiegészítését.»1 Ezzel a felfogással szemben dr. Kováts Gyula azt vitatta, hogy a párbér nem egyházi adó, nem közjogi, hanem tisztán magánjogi jellegű tartozás, alapja, forrása nem a parochia kötelékébe való tartozás, hanem a szokás; dologi teher, tehát nem a közigazgatási, hanem a rendes bírói útra tartozik. Es nem rontja le a párbérnek dologi teher minőségét az sem, hogy szabály szerint csak a házas személyek fizetik. Abban mindketten megegyeznek, hogy az idegen hitfelekezetüek párbér- mentesek. Kováts szerint addig, a míg protestáns vagy gör. keleti vallasd egyén a párbérrel terhelt telek vagy ház tulajdonosa, nyugszik a párbér fizetése iránti kötelezettség. Azonban a parochiális kötelékből való szabadúlás egyszerűen nem szülte meg a párbérmentességet. erre nézve külön felmentés kellett, a mit megadott az 1790/1. évi XXYI. és XXYII. tör- vényczikk.1 2 Ezen polémia óta a jogtudósok többnyire a Kováts által képviselt nézetet fogadták el. így Zlinszky Imre szintén dologi tehernek tartja a párbért.3 Szerinte «ajogszabályon — szokásjogon — alapuló dologi tehernek egyik fontos neme a párbér, a mely a dologi tehernek azon nemét képezi, a melynél az ingatlan birtokán kívül még különös személyi kellékek is meg vannak állapítva a kötelezettség követelhetésének előfeltételéül.» Kiemeli továbbá, hogy «a párbér, papbér, kepe szokásjogi fejlemény ugyan, de azért magánjogi ügylet által is megállapítható. Előfordulhat arra is eset, hogy nincs valamely ingatlannal kapcsolatban, azonban a szabály szerinti alak a dologi teher formája s e teher magánjogi minőségű kötelezettséget képez.» Dr. Sághy Gyula is dologi tehernek tartja a párbért, keletkezéséhez nem kívánja a telekkönyvi bejegyzést; elbirtoklás útján való keletkezését azonban nem ismeri el.4 1 lel. mű 340. 1. 2 Id. mű 75. 1. 3 Zlinszky Imre : A magyar magánjog. VI. kiadás. Budapest, 1897. 390. és köv. 1. 4 L. Sághy Gyula : A kötelmi jog általános elmélete. Budapest, 1877. 57. 58. és 64. 1. 105
