Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Raffay Ferencz: A párbérkérdés megoldása [136., 1898]
12 Dr. Herczegh Mihály a canonica visitatióban foglalt szolgáltatásokat a közjogi természetű telekterhek közé sorozza. Ezekre a szolgáltatásokra pedig azt jegyzi meg, hogy a lelkésznek járnak a birtok után, mint a párbér és a deputátum czimén élvezett készpénzbeli vagy egyéb javadalom.1 A párbér irodalmának ismertetése során fel kell említenem azt a vitát is, a mely Boncz Ferencz és Sztehló Kornél közt a «Jogtudományi Közlöny» hasábjain, 1881-ben lefolyt.1 2 Az idegen hitfelekezetüek párbérmentességének kérdésében ugyanis a vallás- és közoktásügyi miniszter meghívása folytán Tanárky Gedeon államtitkár elnöklete alatt 1881. évi november hó 7-én értekezletet tartottak, mely alkalommal Boncz Ferencz, miniszteri tanácsos és közalapítványi kir. ügyigazgató, a r. katb. -congruákra nézve emlékiratot nyújtott be, a mely ezen illetmények keletkezését, mibenlétét és jogi természetét tárgyalja. Az emlékirat a párbért dologi tehernek tekinti és az 1790/1. évi XXYI. és XXVII. törvény-czikkek daczára, az idegen hitfelekezetüek párbérfizetósi kötelezettségét megállapítja. Sztehló Kornél ezzel szemben a protestánsok párbérmentes- sége mellett érvelt s a párbért személyes jellegű tartozásnak minősítette. «Az egyházi czélokra való adakozás kötelezettsége — úgymond — ugyanis a híveknek az egyházhoz való személyes viszonyán alapulván, ezen kötelezettség a személytől el sem választható és az egyházi czéllal semmiféle viszonyban nem levő ingatlanra közjogi úton át nem ruházható, mihelyt tehát a jobbágyok más vallásra tértek át, illetve a telkek más vallásúak kezébe kerültek, a párbérfizetési kötelezettség megszűnt. » A Timon és Kováts közt lefolyt tanulságos polémia daczára azonban a bíróságok nincsenek máig sem egy véleményen a párbér felől. Arra nézve, hogy a lelkészi javadalmazást képező szolgálmányok s általában véve az egyházi személyek fizetésének behajtása — ha a kötelezettség alapja nem vitás — közigazgatási úton történik, van három curiai határozat is és pedig az 1 L. Dr. Herczegli Mihály: A magyar dologbeli és kötelmi jog. Budapest 1892. 150 1. 2 L. idézett lap 1881. évi 46. és köv. számait. 106
