Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Raffay Ferencz: A párbérkérdés megoldása [136., 1898]
8 nem bír alappal és a protestánsok által ezelőtt teljesített szolgáltatásokat nem követelhetik a katholikus lelkészek s a jövedelem- veszteség másként pótlandó.» Ez a rendelet volt hatályban 1848-ig, sőt ezen az alapon bocsátották ki az 1848. április 27-iki helytartótanácsi rendeletet is. Ilyen körülmények között arra törekedett a r. kath. egyház, hogy magánjogi szerződések alapján köteleztesse egyes esetekben a protestánsokat a párbérfizetésre. Vagyis hogyha nem-kat- holikus egyén vett katholikustól valamely birtokot és az egyházi terhek viselésére kötelezte magát, ez az átvállalt párbér behajtható legyen rajta. És a helytartótanács hajlott is ezen felfogás felé s több esetben megállapította ilyen szerződések alapján a protestáns fél párbérfizetési kötelezettségét. Az 1853. évi márczius hó 2-án kelt nyiltparancs nem szüntette meg az egyházi terheket, valamint nem hozott változást a telekkönyvi pátens sem; az 1859. évi július hó 22-iki osztrák cultuszminiszteri rendelet és az 1859. évi szeptember hó 15-én kelt budai helytartótanácsi rendelet pedig fentartja az 1848 előtti állapotokat. Ez az utóbbi rendelet kimondja egyszersmind, hogy a katholikus kézről vett jobbágyi ingatlanok után a zsidók sem tartoznak párbért fizetni. Nagy port vert fel az 1864. évi márczius hó 18-iki helytartótanácsi rendelet, a mely szerint a lelkész és tanító fizetése, ha földbirtok és ház az alapja, telekkönyvileg bekebelezendő. Minthogy azonban a telekkönyvi hatóságok nem tudták, hogyan eszközöljék ezt a bekebelezést, magyarázó rendeletét kellett kibocsátani, a mely azt tartalmazza, hogy csak a tulajdonos beleegyezésével történhetik meg a bekebelezés. Még egy rendelet van a provizóriumból: az 1866. évi február hó 12-iki, a mely a párbért közadónak declarálta. Az alkotmány helyreállítása után először 1870-ben jelent meg a párbérröl egy vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet, a melyben az az álláspont domborodik ki, hogy a nem-katholi- kusok a katholikus kézről vett ingatlanok után párbért fizetni nem tartoznak. De nemsokára megváltozik ez a nézet s az 1878. évi január hó 8-iki rendelet: birtokkal járó kötelezettségnek mondja ki a párbért, a mit a nem-katholikusok súlyos sérelemnek tekintettek, mert — úgymond — a párbérnek 102
