Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
5 Ennek kimondása Ausztriában azért volt szükséges, mert ott a biztosító társaságok koncessziókhoz vannak kötve és csak belügyminiszteri engedély elnyerése után jegyeztethetik be czégüket. Minden kétség kizárása végett az osztrák igazságügyminiszter 1880. évi junius hó 6-án 7717 szám alatt rendeletet intézett a kereskedelmi törvényszékekhez, melynek bennünket érdeklő passusa következőkép hangzik: «In Betreff der in den Ländern der ungarischen Krone bestehenden Commanditgesellschaften auf Actien und Actien- gesellschaften, welche Zweigniederlassungen in der diesseitigen Beichshälfte zu errichten beabsichtigen, muss jedoch von der Eintragung einer Genehmigungs-, beziehungsweise Zulassungsurkunde, sowie von der Verlautbarung des Datums einer derartigen Urkunde, mit Bücksicht auf den eingangs bezeichneten Artikel des oesterreichisch-ungarischen Zoll- und Handelsbündnisses vom Jahre 1878 und die weiteren zu diesem Artikel getroffenen Vereinbarungen abgesehen werden». Elvben tehát teljes megegyezés volt az osztrák és magyar kormányok közt, de az csak addig tartott, míg az első eset előfordult, hogy magyar biztosító társaság Ausztriában letelepedjen. Mikor ugyanis a Magyar-Franczia biztosító társaság fióktelepet akart Ausztriában felállítani, a törvényszék ezt csak a koncesszió megszerzésének előfeltétele alatt akarta bejegyezni; a társaság azonban a törvényszék határozata ellen felfolyamodott és a cs. kir. osztr. Oberlandesgericht 1880. évi február 4-én 1960 szám alatt közölt 18021/VI számú ítéletével helyt adott a Magyar-Franczia biztosító társaság felfolyamodásának és a fióktelep azonnali, feltétlen bejegyzését rendelte el a következő indokolással: «Aus diesen Bestimmungen geht klar hervor, dass einer ungarischen Versicherung-Gesellschft, welche in dem diesseitigen Ländergebiete eine Zweigniederlassung errichten will, die Erwirkung einer staatlichen Betriebsconcession nicht obliegt, weil sie ja schon durch den Nachweis ihres gesetzmässigen Bestandes in Ungarn hiezu berechtigt ist, weil die Erwirkung •einer Concession auch im diesseitigen Ländergebiete keine 71
