Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
6 specielle Vorschrift für Versicherungs-Gesellschaften, sondern für alle Actien-Gesellschaften, Commanditgesellschaften auf Actien und die meisten Genossenschaften ist.» így fogták fel az osztrák igazságügyminiszter és a fő-törvényszék a kereskedelmi és vámszerződést, illetve annak végrehajtására vonatkozó törvényét. Az osztrák kormány azonban ezen jogfelfogásba nem nyugodott bele és utasította a legfőbb itélőszéket, hogy elvi jelentőségű döntvényt hozzon azon kérdésben, vájjon magyar biztosító társaság koncesszió nélkül bejegyezhető-e ? A legfőbb itélőszék 1880. évi márczius 17-éről kelt 62. számú teljes tanács ülési döntvényben oldotta meg a kérdést oly irányban, hogy a magyar biztosító társaság, mielőtt üzemét Ausztriában megkezdené, köteles az osztrák kormánytól külön konczes- sziót szerezni. A döntvény indokait az idézett 1878. évi 22. t. ez. 8. szakaszára alapítja, mely következőkép hangzik : «Az egyik állam területén létező biztosító társaságok, melyek működésüket fióktelepek felállítása által jövőre a másik állam területére kiterjesztendik, tartoznak ezen fióktelepek bejegyzése előtt mindazon feltételeknek is megfelelni, melyekre a honi törvények a belföldi biztosító társaságokat a biztosítási ügylet megkezdhetése végett különösen kötelezik.» «Amennyiben valamely alap tényleges befizetésének igazolásáról van szó : a társaság főszékhelyén történt befizetés igazolása elégséges.» Ezen szakasz tényleg oly egérutat képez, melyen az egész vonatkozó közös megállapodást halomra lehet dönteni, mert, ha a magyar társaság mindazon törvényeknek és rendeleteknek feltétlenül alá van vetve, melyet az osztrák törvényhozás és kormány a biztosító társaságokra nézve hoz, akkor a magyar biztosító társaság jogi helyzete semmiben sem különbözik az Ausztriában működő külföldi biztosító társaságok jogi helyzetétől és minthogy a magyar kereskedelmi törvény rendszere a biztosítási vállalatokat egészen máskép szabályozza, mint azt az osztrák törvények és rendeletek teszik, az újonnan alakuló magyar biztosító társaság kénytelen — ha Ausztriában működni akar — Magyarországon mindjárt akként megalakulni, hogy az 72
