Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
17 válik lehetetlenné, de lehetetlenné válik az is, hogy a strike hatása alatt szenvedő iparosok és gyárosok az általuk közvetlenül el nem készíthetett munkát máshol megrendelhessék és szállítási kötelezettségüknek ily módon eleget tehessenek. Minthogy tehát a strike az egyes iparos és gyáros részéről elháríthatatlan akadályt képez, múlhatatlanul szükséges, hogy az a szerződési kötelezettség nem teljesítése miatt keletkezett perekben elháríthatatlan, azaz szerződésbontó akadálykép a judikaturában elismertessék. Ezen elismerésnek hatása nem oda konkludál, hogy az iparosokat szállítási kötelezettségeik teljesítése, illetve a nem-teljesítés jogkövetkezményei alul egyszerűen felmentse. A strikenak a szerződésbontó akadályok közé való felvételének moralis hatása az volna, hogy a munkások a strike- ban leghatalmasabb fegyverüket elveszítenék; mert ha a strike által okozott szállítási mulasztás megszűnik az iparosra és gyárosra nézve anyagi kártérítés veszélyével járni, a munkások a strikeokat, mint a munkaadók ellen hatástalan fegyvert, csakhamar nagy részben abban fogják hagyni. És ezért a kormánynak, mely a strikeban közvetlenül résztvevő munkaadóknak és munkásoknak, de az ezekkel összefüggő érdekköröknek okozott közgazdasági veszteségeket és hátrányokat is ismeri, minden eszközt megragadni kötelessége, mely a strikeok számát csökkenteni képes; azért jogosult az iparosok és gyárosok azon kívánsága, hogy a strike által okozott munkaszünetelés a lekötött munkák szállítására nézve szerződésbontó akadályúl elismertessék. Ezekben ismertetve van a munkások szakszervezete, a strike esetekben való szolidáris eljárás; be van mutatva az ügy szocziális, gazdasági és üzleti szempontból, a kérdés tehát most még az, hogyan áll a munkabeszüntetés jogi szempontból ? A munkabeszüntetések első sorban szerződésszegést képeznek. A szerződésszegésnek szonban nálunk csak magánjogi következményei vannak; azokat büntetésekkel sújtani nem lehet. Vannak azonban Németországban sokan, kik a munka- beszüntetéseket büntetés terhe alatt akarják tilalmazni. Tagadhatatlan ugyan, hogy a strikeok nagyobb része közgazdasági kárral jár és így a közérdeket is sérti, különösen, ha egyes iparágak létérdekei támadtatnak meg, vagy ha közhatósági, pl. katonai szállításokat lehetetlenné tesznek stb., mindazáltal 53
