Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
18 addig, míg az ipartörvények szerint a munkabéri szerződések a szabad egyezkedés tárgyát képezik, a strikeokat magukban véve a büntetendő cselekmények körébe vonni nem lehet és nem szabad; mert ha az egyes egyénnek joga van munkaerejét tetszése szerint hasznosítani, erre a czélra a szabad egyesülési jog alapján többek is egyesülhetnek és szövetkezhetnek. Ugyanez az elv irányadó a munkaidő leszállítása, a munkások életének és egészségének biztosítására vonatkozó föltételek tekintetében is. A büntető törvény a munkabeszüntetésben résztvevő munkásokkal szemben csak akkor jön alkalmazásba, ha ezek a munkában állókat, vagy munkába lépőket fenyegetik, vagy tettleg bántalmazzák; ha továbbá a közrend ellen kihágásokat követnek el, avagy ha a törvény és a hatóságok ellen izgatnak és magánosok ellen vétséget vagy bűntettet követnek el. Marad tehát a strikenak magánjogi következménye. Ekkor is azonban különbséget kell tennünk a jogos és jogtalan munka- beszüntetések között. Jogosak a munkabeszüntetések, ha azok a kellő felmondási idő betartásával jönnek létre, és ha a munkások felmondás nélkül ugyan, de azért az ipartörvény 95. §-ában tüzetesen felsorolt esetekben,* midőn felmondás nélkül is jogosítvák a munkából kilépni, szüntetik be a munkát. Minthogy a jogból jogtalanság nem származhatik, a jogos munkabeszüntetések erőhatalommal sem bírhatnak, de a jogtalan beszüntetések minden esetben a vis major fogalma alá sorolandók. Ha ugyanis az iparos, vagy gyáros szállítási szerződésének strike miatt nem bír megfelelni, kétségtelen, hogy azok, kik ennek okozói voltak, neki kártérítéssel tartoznak. Csakhogy a munkások kártérítési kötelezettsége egészen ideális és a valóságban soha sem realizálható ; a mennyiben a munkások soha * Az ipartörvény 95. §-a a következő: «A segéd felmondás nélkül azonnal kiléphet : a) ha az iparos, helyettese vagy az iparos hozzátartozói őt vagy családja tagjait tettleg bántalmazzák, ellene vagy ellenük becsületsértést követnek el; b) ha az iparos szerződési kötelességeit nem teljesíti ; c) ha darabszámra dolgozik és az iparos őt folytonosan munkával ellátni nem képes; d) ha a munka folytatásánál egészsége, vagy élete veszélyeztetve van ; e) ha az iparos, helyettese, vagy az iparos hozzátartozói őt, vagy családja tagjait erkölcstelenségre, vagy törvényellenes tettre csábítják. 54
