Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]

14 unió önkényileg jár el, akkor, ha mégis strikeba megy, elveszti . a szövetség támogatását. A strike két kategóriára oszlik, általános és részletes, vagyis izolált mühely-strikera. Az általános strike alkalmával az unió minden egyes tagja köteles munkaadóját elhagyni. Ily általános strikeok béremelés, vagy munkaidő megrövidítés czéljából ren­deltetnek el többnyire. A strikeot egy erre választott bizottság vezeti, mely bizott­ság naponta reggeltől estig együtt ül az unió helyiségében. E bi­zottságnál köteles minden tag naponta egyszer a névsor fel­olvasásánál megjelenni. A 14 napon belül befejeződő strikenál az unió kárpótlást nem fizet s ezentúl pénztárához mérten a gyűlés által megszabott díjat fizeti. Ha azonban a strike bármi oknál fogva oly hosszú időre kihúzódik, hogy az unió pénztára fogyatkoznék, ekkor a szövet­ség többi uniói kölcsönt adnak, sőt akczióba is lépnek; például az építészeti iparágaknál az ács-unió érdeke megvédéséért a kőműves, kőfaragó, bádogos, festő mind beszünteti a munkát, s nem ritkán fordúl elő, hogy egy megkezdett uj épületen heteken át szünetel a munka. Mindaddig, míg rendőri kihágások nem történnek, — a mi városi iparos-munkásoknál nagyon gyéren fordul elő, — addig semmiféle bíró vagy rendőr bele nem avatkozik. Egyes esetek­ben a hatóság interveniál, midőn t. i. ezt úgy a munkaadók, mint a munkás-unió kérelmezi és magukat az ő általa kineve­zett békebiróság határozatának alávetik. Máskülönben folytatják a harczot tovább békésen, avagy megbukott a strike. Bármiféle viszályok egyes munkaadók és munkások között, melyek békésen ki nem egyenlíthetők, részleges munkabeszün­tetésre vezetnek; például, ha a munkaadó szerződését, mely szerint az unióhoz nem tartozó munkást nem szabad foglalkoz­tatnia, megszegi. Ily esetben csak az illető munkaadó műhelyét hagyják el az unió tagjai, mely shop-strike esetén az unió tagjai­nak már az első naptól kezdve bérüknek felét kárpótolja. Shop- strikeot az unió közgyűlése határoz el, ezt nem kell a szövetség­nek bejelenteni; ily kérdés eldöntésére rendkívüli közgyűlést hívnak egybe. Részleges strikeot idéz elő a többek közt a mű­vezető rossz bánásmódja, vagy a hetibérek rendetlen fizetése is. Sok esetben a munkaadó az unió munkásait véglegesen 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom