Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
15 kizárja a munkából s új, nem unióhoz tartozó munkásokat vesz fel; ez a lockout s ezt rendesen boycott követi, minek értelme az, hogy az összes szövetségekhez tartozó unióknak pénzbirság terhe alatt tiltatik ily boycott alá jött czégeknél vásárolni, boycott alatt levő gyárak készítményeit feldolgozni, például vasgyárak, fakereskedők, ruhanemű-gyárakét stb. Azonkívül a fogyasztó közönség is hirlapilag, falragaszok által kéretik a munkások érdekeinek megvédéséért az ily üzleteket mellőzni, a mi sok esetben igen jelentékeny kárt okoz a boycottozott czégnek. íme, ilyenek az amerikai munkaviszonyok és ilyen módon van szervezve a munkabeszüntetés. A szervezet alapvonalai már nálunk is megvannak, s hihető, hogy rövid idő alatt épen olyan lesz, mint a minő Amerikában, sőt a nyomdász-munkások már nálunk is egészen amerikaiasan járnak el; mert nemcsak mindenben szolidárisak, hanem az árszabálybizottság által megállapított árminimumok alul nem is szabad dolgozniok, mert a kik az ellen vétenek, azokat kiközösítik. Minden egyes nyomda munkásai kötelesek a munkaföltételeket az árszabálybizottságnak bejelenteni, s ez a «kondicziót» vagy elfogadhatónak jelenti ki, vagy «szemet huny» a dolog fölött, avagy elhatározza, hogy az esetben, ha a szervezethez tartozó szaktársak a munkát el nem vállalják, pl. hat hétig segélyben részesíti őket. Épen a gyakori nyomdász-strikeokból ismeretes, hogy ily munkabeszüntetések alkalmával minő üzleti pangás áll be és ismeretes, hogy ily esetben még a napilapok sem jelenhetnek meg, avagy kisebb alakban és terjedelemben adhatók csak ki. Szükséges tehát a strikeok gazdasági és üzleti részét is megvizsgálnunk. A strike az iparosra és gyárosra nézve nemcsak a család fentartására szükséges kereset szünetelését, nemcsak a sokszor nagy költséggel berendezett ipar telepbe fektetett tőkének meddővé tételét, a megrendelők elriasztását, a sokféle kötelezettség teljesítésének lehetetlenné tételét; de a legtöbb esetben a lekötött szállítások mulasztása miatt érzékeny kötbérek, sőt kártérítési követelések fizetésével, esetleg bonyodalmas perekkel való sujtását jelenti. És épen ezen sokoldalú hátrány, mely az iparost és gyárost sújtja, teszi a strikeot kedvencz, mert veszélyes fegyverré a munkások kezében a munkaadó ellen folyó 51
