Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
10 ben összpontosuljon : addig a jelen évtizedben megalakult magyar szocziálismus minden tekintetben reális elveknek hódol, a szakszervezkedésre fekteti a fősúlyt, vagyis a központi intézés és vezetés mellett a deczentralizáczió elvét gyakorlatilag alkalmazza; a fővárosban majdnem minden iparág és szakma segédei számára külön szakegyesületet alakít és szervez, a vidéken pedig szocziálista egyesületeket állít fel s ezek az expositurák, táborok és kis erődök, szoros kapcsolatban vannak egymással. A jelszó, az irány és a programm tehát a szakszervezkedés és ennek elismertetése. De az a kérdés, miben áll e szakszervezkedés végczélja? — Semmi egyébben, mint a segédek uralmában. A segédeknek u. n. rendbizoitsága gyakorolná minden egyes iparos műhelye, ipartelepe felett a felügyeletet, ez ítélne a munkarend ellen elkövetett kihágások esetében úgy az iparosok, mint a segédek felett ; a segédeknek árszabály bizottsága állapítaná meg az iparosokra, is kötelezőleg a munkaidő tartamát, de leginkább a munkabér nagyságát; panaszokat az iparosok is csak a szakegylet elnökénél, a ki segéd, emelhetnének; a segédek bizalmi férfiúi ellenőriznék az egyes ipartelepeket és műhelyeket. Végre a szakegylet vezeti tényleg a munkabeli strikeot, ez dönt a fölött, vájjon a strike részi eges-e, midőn a munkát csak egyes telepen szüntetik be és csak egyes iparosok műhelyét helyezik zárlat alá, avagy a strike általános és az illető iparág összes munkaadóira kiterjed-e? A többi jogok azonban még nincsenek nálunk elismerve és gyakorlatilag bevezetve; de a segédek követelései e jogok miatt irányulnak minden strike és bérharcz alatt oda, hogy a szakszervezkedés elismertessék. Budapesten tényleg a strikeot a szakegyletek rendelik el és vezetik. Ezek vannak azután állandó összeköttetésben a magyarországi szocziáldemokrata párt* központi vezetőségével, mely nálunk a legmagasabb forum. Ez érintkezik azután a kül* Sokan a munkáspénztárt és a szocziálista pártot egynek tartják és összetévesztik. A tévedés onnan van, hogy kezdetben a «magyar- országi munkás egylet» egy házban volt a «munkás betegsegélyző és rokkant pénztár»-ral s mind a két egyletben ugyanazok voltak a vezérférfiak. De ezek kezdettől fogva két egyletet alkottak. 4«
