Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]

9

Mint az egyleti czél elérésére szolgáló eszköz szerepel a beiratási és havi tagdíjon kívül, az ú. n. beállási pénz 2 frtnyi legmagasabb összegben, melyet minden munkás a munka helyének változásakor mindig fizetni köteles, még ha nem is tag. Ez a beállási pénz (Antrittsgeld) már a múlt évtizedben kifogás tárgyát képezte s még most is ezzel hagyják jóvá az alapszabályokat. Érdekes még az a szakasz, mely így szól: «az elnök képviseli az egyletet a munkaadók irányában» (helyesebben ellen). Ehhez már most csak nem kell magyarázat.

Ezen alapszabályok szerint — mint azt az 1895. évben összeállítottam és «Iparügyek» czímű szaklapomban* közzétettem — van Magyarország 30 városában összesen 110 nemzetközi szocziálista egyesület, 6 városban pedig 13 nemzeti szocziá- lista egyesület. Magában Budapesten van 41 nemzetközi és 8 nemzeti egyesület; ezek mellett van Újpesten 6 nemzetközi egyesület. Budapest után következik Pozsony, hol 8 nemzetközi egyesület van; továbbá Kassán 7, Aradon 6, Pécsett 5, Győrött és Sopronban 4—4 egyesület; végre Brassóban és Kolozsvárott 3—3, Hódmező-Vásárhelyt pedig és N.-Jécsán 2 egyesület. A többi helyeken csak 1—1 egyesület van.

Ezekben az egyesületekben nem egyedül a választmány tart hetenkint ülést, hanem a tagok is összejönnek naponkint. Ilyenkor megbeszélik ügyeiket, bajaikat, tájékozzák magukat a munka- viszonyok felől és előkészítik akcziójukat. Egymással folytonosan szellemi és anyagi összeköttetésben állanak, szolidárisak; strike esetében egymást nemcsak erkölcsileg támogatják és anyagilag segélyezik, hanem egyes tagjaikat vissza is tartják, nehogy a strike helyére menjenek és ott munkába álljanak.

Minden munkásnak kötelessége valamely egyesületnek tagja lenni, mert különben zaklatásnak, üldözésnek lesz kitéve. S a segédek nem csak készséggel lépnek be ezen egyesületekbe, hanem úgy ezek felvirágoztatása, mint számtalan szocziálista lapjaik fentartása érdekében anyagi áldozatokat is hoznak.

De míg a múlt évtizedben munkásaink szakegyleteiben inkább a kommunisztikus tanok domináltak, a szervezet laza volt és a czentralizáczióra törekedtek, hogy a hatalom egyes kezek* L. az «Iparügyek» 1895. évfolyamának IX. számában a «Szocziálista egyesületek hazánkban» czímű czikket a 99. oldalon.

45