Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]

8 le nem fizette, a bíróság ennek lefizetésére nem kötelezheti és viszont, ha valaki a kötbért önként lefizette, ennek visszafizeté­sét bírói úton szintén nem követelheti, nem érvényesítheti. Ez a csekély tilalom azonban semmi gyakorlati jelentőség­gel sem bir, mert ezzel szemben a 164. §. kimondja, hogy a munkásokat akaratuk érvényesítésében akadályozni nem szabad; meg van tehát ezzel az engedély adva a strike-pénztárak létesí­tésére és segélypénzek gyűjtésére is. Ha mi nálunk ezeket a pén­zeket a rendőrség lefoglalja, ez inkább czélszerüségi, mint jogi szempontból bírálandó meg. íme, ilyen a mi ipartörvényünk álláspontja. A külföldi tör­vények nem ilyen szabadelvűek ugyan, mert a mi ipartör­vényünk azok korlátozó intézkedéseit nem vette át; de azért azok is kénytelenek a strikeokat eltűrni. Ha már oly munka­szünetelések közben is, melyek a törvényes korlátok közt foly­nak le, fellelhetők az erőhatalom alkatrészei, mennyire más színben tűnik fel az ügy, ha ezt a gyakorlati élet, a munkás­szervezetek szempontjából vizsgáljuk meg. A magyar munkások szakegyesületekbe vannak szervezve. Minthogy pedig nálunk egyesületi törvény nincs, a munká­sok szakegyletei minden akadály nélkül alakulhatnak meg, mert a belügyminisztérium minden alapszabályt jóváhagy. így p. eme szakegyletek alapszabályaiban a következők foglaltatnak: Az egylet czélja: tagjainak szellemi és szakszerű kiképzése, vala­mint azok jogainak és érdekeinek előmozdítása. Az egyleti czél elérésének módozatai közt szerepel a többi közt: egyleti és szak­ipari ügyek megbeszélése. Ez utóbbiak alatt a strike-ügyeket is értik, mert ez is a szakipar körébe tartozik. A munkaközvetítés, a keresetnélküli és keresetképtelen tagok segélyezése szintén mód e szakegyleti czél elérésére. De legfontosabb e nemű módo­zat : a tagok jogainak és érdekeinek -képviselete a munkaadók, hatóságok és a nagy közönség irányában a munkabér, munkaidő stb. kérdésekre vonatkozólag. Ez az a pont, melyre a segédek az iparosokkal szemben jogaikat alapítják. S az itt mondottakból csakugyan sokat ki lehet magyarázni. De érdekes a következő pont sem: «Ezeken kívül az egyleti élet fejlesztésére közgyűlési határozattal más, az egylet alapszabályszerü czéljának megfelelő intézkedések és módozatok is léptethetők életbe». Ezek szerint közgyűlési határozattal ezek az egyletek mindent tehetnek. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom