Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
7 bizottságát eljárásra utasítja. A békéltető bizottság az illető iparág önálló iparosai és segédei által külön-külön választott hat iparosból és hat segédből, illetőleg a testület békéltető bizottságánál a bizottság hat iparos tagjából és hat segéd tagjából áll. A bizottság elnöke az elsőfokú iparhatóság, illetőleg annak elnöke, jegyzője az iparhatóság által kirendelt jegyző. A bizottság a megválasztás után azonnal összeül és a megbékél- tetés iránt tanácskozik.» E bizottságnak hatásköre azonban többre nem terjed ki, mint a békéltetés megkísérlésére. Ha a munkások ebbe a bizottságba belemennek és ebben megmaradnak, akkor liosszabb-rövidebb idő alatt a kibékülés megtörténik és a rend helyre áll. De ha ez az eljárás eredményre nem vezetne, az esetben az 1893. évi XXVII. t.-cz. 35. §-a értelmében a kereskedelemügyi miniszter a békéltető bizottság megalakításával, illetve a felmerült egyenetlenségek békés kiegyenlítésével és megszüntetésével az iparfelügyelőt bízhatja meg. E szerint már az államhatalom avatkozik a strikeba; természetes, hogy a beavatkozás rendszerint a munkások javára történik. Ekként fejeztetik be a munkaszünetelési ügyek lebonyolítása, ha a kibékülés sikerül. Ha azonban ez nem sikerül, akkor — mondja az ipartörvény javaslata — természetesen a strike lefolyását tűrni kell és a hatósági intézkedések a rendőrség teendőivé válnak.* De a rendőrség is csak bűntett, vétség, avagy közrend elleni kihágások esetében avatkozhat be. Minthogy azonban az első sorban idézett 162. §. kimondja, hogy az ott jelzett összebeszélések jogérvénynyel nem bírnak, kérdés, hogy mit kell ezek alatt értenünk. Ha a munkaszünetelés az ipartörvény 164. §-ában védelemben részesül, miért vannak az erre vonatkozó összebeszélések és szerződések jogérvényüktől megfosztva? — Egyszerűen azért, mert az ily összebeszélésekre vonatkozó szerződések bírói védelemben nem részesülnek; nem perelhetők ugyan, de azért nem semmisek. Ha tehát a munkások maguk közt magasabb bér, vagy jobb munka- feltételek kicsikarása végett oly szerződést kötöttek, hogy az, a ki a strikeolók közül kilép és munkába áll, bizonyos bírságot, vagy kötbért tartozik fizetni, ez a szerződés bírói úton nem érvényesíthető ; mert azt, a ki a szerződést megszegte és a kötbért * L. az ipartörvényjavaslat indokolását a 68. oldalon. 43
