Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
6 Ezek szerint ipartörvényünk a munkabeszüntetéseket nemcsak hogy nem tiltja, hanem határozottan megengedi, sőt az abban résztvevőket még törvényes oltalomba is veszi. Nevezetesen, ha a munkások valamennyien összebeszélnek, hogy felmondásra, vagy törvényes ok alapján a munkából kilépnek, kétségtelen, hogy a strike a jogi formák megtartásával keresztül vihető. Az iparhatóság csak a munkaadó kérelmére és csak akkor jogosított a beavatkozásra, ha a munkások rögtön, a munka- szerződés ellenére, vagy törvényes ok nélkül szüntetik be a munkát. De ekkor is csak iparkihágás esete forog fenn, melyre nézve az ipartörvény 159. §-a azt rendeli, hogy azt a «munkást, ki munkájából jogtalanul kilép, az iparhatóság visszahozathatja, kötelessége teljesítésére szoríthatja, sőt ezen felül még 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti». Azok a tömeges panaszok, melyek leginkább a nyomdászok strikeja alkalmával hetekig foglalkoztatták az illetékes kerületi elöljáróságokat, mind ilyen iparkihágási esetek körül forogtak s legfeljebb az függött még velük össze, eleget tett-e a munkaadó a munkásokkal szemben a munkaszerződésnek, és megfelelt-e a munkaadó az ipartörvényben körülírt közegészségügyi követelményeknek a munkások irányában ? Ezek az iparkihágási esetek nagyobbrészt úgy végződtek, hogy a strikeoló munkások néhány forint pénzbüntetésre ítéltettek ; de sem kártérítésre nem köteleztettek, sem visszavezetésük el nem rendeltetett. De ha ez elrendeltetett is, felebbezés folytán annyira elhúzódott az ügy, hogy a visszavezettetésről kénytelen volt a panaszos munkaadó lemondani, mert az Ítélet jogerőre emelkedéséig már más munkásokat alkalmazott. Különben is a visszavezetett munkás munkája — mint tudva van — nem sokat ér. Ezek szerint az ipartörvény eme rendelkezésének semmi gyakorlati jelentősége sincs s csak arra szolgál, hogy az ügyek elposványosodjanak. De akár az alaki jog betartásával, akár a nélkül szüntetik be a munkások a munkát, az iparhatóság köteles minden egyes esetben a strikeba beavatkozni. Ez a beavatkozás azonban csak a békéltetésre terjed ki. Az ipartörvény 163. §-a ugyanis azt rendeli, hogy «mihelyt ily összebeszélések az iparhatóság értésére jutnak, megszüntetésükre békéltető bizottság alakítandó, illetőleg a testülethez tartozó iparágaknál a testület békéltető 42
