Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
5 fásig történik, felelős; de csak akkor, ha igazolni nem képes, hogy a kárt erőhatalom okozta. Hasonló kijelentés foglaltatik a közraktári ügyletekre vonatkozólag a 437. §-ban. A 485. §. pedig a biztosítási ügyletek tekintetében kimondja, hogy a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha a biztosított a dij lefizetésében véletlen baleset, vagy erőhatalom által gátolva volt. Ugyanily kijelentést foglal magában az életbiztosítási szerződés tekintetében az 504. §. is. Végre a 493. §. az árúfuvarozás biztosítása tekintetében a biztosítást az erőhatalom által okozandó károkra is kiterjeszti. Ezek törvényeink nevezetesebb kijelentései az erőhatalom jogi hatályára nézve s mindezen esetekben az erőhatalom a kötelezettség alól fölmentő s szerződésbontó tényezőnek van elismerve. He ezen törvényes intézkedések mellett azt kell megvizsgálnunk, hogy törvényeink minő hatályt tulajdonítanak a strikenak; tiltja-e ezt az ipartörvény és megbüntethetőnek mondja-e ki a strikeban résztvevőket, avagy nem? E tekintetben az 1884. évi XVII. t.-czikkben foglalt ipartörvény 162. §-a meglehetős homálylyal intézkedik. E törvény- szakasz ugyanis szóról-szóra át van véve az 1872. évi ipar törvényünkből; ez pedig az északnémet szövetségnek 1869. évi junius 21-iki iparrendtartásából van fordítva. Az új ipartörvény 162. §-a a munkabeszüntetésekre nézve a következő kijelentéseket foglalja magában : Összebeszélések, melyekkel a munkások oda törekszenek, hogy közös munkaszünetelés által a munkaadókat magasabb bér megadására kényszerítsék s általában tőlük jobb munkafeltételeket csikarjanak ki, jogérvénynyel nem bírnak. Ugyancsak e szakaszban az is foglaltatik, hogy mindazon egyezmények, melyekkel azoknak támogatása czéloztatik, a kik az érintett összebeszélések mellett megmaradnak, vagy azoknak károsítása, a kik azokkal szakítanak, jogérvénynyel szintén nem bírnak. A törvény eme rendelkezései szerint a strike nem volna megengedve. Csakhogy e szakasz értelmét a 164. §. helyezi a kellő világításba, midőn kimondja, hogy az: «a ki az említett összebeszélések és egyezmények létesítése, terjesztése vagy foganatosítása czéljából a munkásokat szabad akaratuk érvényesítésében fenyegetés vagy tettleges bántalmazás által akadályozza, vagy akadályozni törekszik, 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és 30 napi elzárással büntethető». M
