Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
31 foglaltatik, vagy melyek .... községek vagy közigazgatás alatt álló alapítványok és pénzalapok nevében az erre hivatott hatóság szükséges jóváhagyása nélkül adattak ki, bekebelezés vagy előjegyzés nem történhetik». Azt pedig a bírónak tudnia kell, bogy egyházi testület, de különösen a római katholikus egyház, a legfőbb kegyül- közvetlen vagy — kisebb értékeknél — a felelős kir. kormányra átruházott jóváhagyása nélkül ingatlan vagyonuk állagát meg nem változtathatják, mert ha a bíró azt nem tudja, úgy az is megtörténhetik, hogy bármely egyházi javadalmas javadalmát elidegeníti és az elidegenítés a telekkönyvi bejegyzés joghatálya folytán esetleg megtámadhatatlanná fog válni. Vájjon az efféle bírói tévedések szolgálhatnak-e oly praejudiciu- mok gyanánt, a melyekből a papi javadalmaknak tetszésszerinti elidegenítésére fogunk következtetést vonni? Ha a kir. Curia által felsorolt esetek tényleg megtörténtek : ebből nem az a következtetés, hogy történjék ez ezentúl is úgy, hanem az, hogy gondoskodni kell, esetleg törvényhozás útján, arról, hogy ily eset meg ne történhessék és hogy az egyházi vagyon állagának bármily változása csak az illetékes felsőbbség jóváhagyása alapján legyen a telekkönyvbe bejegyezhető, az ennek ellenére történt bejegyzések pedig megtámadtathassanak. Egyébként a kir. Curia állandó joggyakorlatára e kérdésben nem hivatkozhatik. f Mert a legfőbb itélőszék 1870. február 23-án 2597/18%. sz. határozatában megerősítette az 1G47 : XVII. törvényczikk és az 1715 : XVI. t.-cz. érvényét, 1876. febr. 23. 2597/1875. sz. határozatában (Márkus, Pelsőbir. elvi hat. 2. kiad. II. k. 2507.) pedig kimondotta, hogy «Egyházak és egyházi személyek (holtkéz) ingatlan javak szerzésére, tehát ingatlanokat tárgyazó örökség elfogadására is csak fejedelmi jóváhagyással bírnak képességgel» — tehát fenállóknak mondotta a holtkézi törvényeket. A telekkönyvi intézményt azonban más okból sem állíthatni oda úgy, mint a mely a holtkézi törvényekkel ellenkezik. Mert az Id. törv. szab. I. 21. és 156. §§-ai ideiglenesen fen- tartották az osztrák polgári törvénykönyv mindama rendeletéit, a melyek a «telekkönyvek tárgyát képező valamely dolgok szerzése vagy ideiglenítése módjait meghatározzák». Az osztr. plg. tvkv. 355. §-a pedig, amely tehát nálunk jelenleg is érvényben 31
