Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
8 karokon és rendeken kívül nem gyakorolható. Mégis azt hiszem, nagy hiba volna a törvény betűjéhez tapadni. Mindig tökéletlen magyarázat marad az, a mely a szóhangzatnál megáll; nézni kell a viszonyokat is, a melyek közt a törvény született, nézni kell a történelmet. A mint az elnök úr ő nagy- méltósága ezen vita folyamán a múlt alkalmak egyikén mondotta, a történelem magyarázza a törvényt. Nézzük tehát a történelmet. Az 1790/91 : 12 t.-cz. kelt П. Józsefnek, a nem koronázott, a kalapos királynak halála után, törvénynyé vált alig több mint egy évvel, miután II. József összes Magyarországra sérelmes intézkedéseit visszavonta. — A nemzet sietett a végveszélytől megmentett alkotmányát jövőre a lehető legnagyobb biztosítékokkal körülvenni. A pozsonyi országgyűlésen egybevegyült karok és rendek majdnem kizárólag e czélnak szentelték összes tevékenységüket. Az 1790—91. évi törvények egész sorozata tesz erről tanúságot. Az 1790/91-iki «királyi rendelet» — miként nevezve van —- első czikke II. Lipót királylyá igtatásáról és koronázásáról, második czikke a királyi hitlevélről, harmadik czikke a királyi beigtatásnak és koronázásnak minden uralkodás változtá- val félév alatti eszközléséről; a további czikkek a koronázási ajándékról, a nádorválasztásról, a szent korona őrzéséről, Magyarország függetlenségéről, az ország határainak el nem ide- genítéséről szólnak. Ez után jön az idézett 12-ik törvényczikk, a mely a törvényhozási és végrehajtó hatalomnak gyakorlásáról intézkedik, ez után pedig jönnek czikkek az országgyűlések időnkinti tartásáról, a helytartótanácsról, idegen nyelvek kizárásáról és magyar nyelvnek közdolgokban való megtartásáról sat. Az az összefüggés tehát, a melyben a 12. törvényczikk jelentkezik, mutatja, hogy e törvényczikk nem a szokásjog hatályáról, hanem az alkotmány biztosítékairól akart intézkedni, ép úgy, mint a közvetlenül megelőző és követő törvény- czikkek. Ha ehhez még kétség férne, eloszlatja azt a törvényczikk- nek a felolvasottak után rögtön következő, de a «Jogtudományi Közlöny» czikkirója által nem idézett ezen passusa: Ő felsége biztosítja «az ország karait és rendéit, hogy az országot és kapcsolt részeit soha parancsok vagy úgynevezett paten14i
