Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
sek által — melyek különben is az ország semminemű bíróságai által el nem fogadhatók —- nem fogja kormányozni». Nyilvánvaló tehát, hogy midőn a karok és rendek ezt a törvényezikket, szentesítés végett a király elé terjesztették, nem a szokásjog hatályáról akartak intézkedni. Ok nem igazságügyi politikát akartak csinálni, hanem gravaminalis politikát és az alkotmány biztosítását akarták elérni. E czéluk a szokásjogról való intézkedés szükségességét egyenesen kizárta, mert soha szokásjog képződése még nem veszélyeztetett alkotmányt. Azonban igenis veszélyeztették azt a királyi pátensek. Nyilvánvaló azért, hogy csakis ezekre, nem pedig a szokásjogra vonatkozik a törvény. Mivel pedig a törvény szavai a szokásjogot is felölelik a törvény világos czélja ellenére, helye van itt a törvény szövegét megszorító magyarázatnak. Ezt szükséges volt elmondanom, nehogy az a rendkívül horderejű tévnézet terjedhessen, mintha hazánkban törvény léteznék, a mely a törvényrontó szokást kizárná. Sem ez a törvény, sem más hazai törvény nem tagadja meg a szokás törvényrontó hatályát; ellenkezőleg, nemcsak nevezetes jogiróink, mint pl. Frank, hanem a maga is jogforrás jellegével biró Hármaskönyv határozottan elismerik azt (Hkv élőbeszéd ll.cz. 4. §.: «consvetudo... virtutem habet derogatoriam»). • Nálunk tehát törvényrontó szokás lehetséges. A mi esetünkben csak az a kérdés, fejlődött-e tényleg olyan törvényrontó szokás, a mely a holtkézi törvények hatályát megszüntette. Azt hiszem, mindnyájan tudjuk, hogy ilyen szokás nem fejlődött. A szokásnak kelléke az, hogy ismétlődő és egyforma tényeken illetve bírói határozatokon alapuljon, már pedig tudok a Curiai döntvény hozatalát közvetlenül megelőző időből határozatot, a mely a holtkézi törvények hatályát elismeri. Hivatkozom Wawrik ő méltóságára, ki a múlt ülésen említette, hogy midőn törvényszéki elnök volt, a holtkézi törvényeket hatályban levőknek mindenkor elismerte, és az azzal ellenkező bekebelezési kérvényt visszautasította. Conclusion! tehát az, hogy, bár lehetséges Magyarországon <♦ 143
