Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]

15 Nem fölösleges azonban annak a kérdésnek a fejtegetése, vájjon azok az okok, amelyek — a kir. Curia szerint — Magyar- országon a holtkézi törvények megszűnését eredményezték, az országnak erdélyi részeire is állanak-e ? Már fönn érintettem, hogy az ősiség Erdélyben másképen alakult, mint Magyarországon és csak mellesleg említem, hogy az 1848: XV. t. czikket, mely Magyarországra nézve az ősiséget megszünteti, az erdélyi 1848-as törvények nem terjesztették ki Erdélyre. E tekintetben csak az erdélyi 1853. máj. 29. ősiségi nyiltparancs és ill. az osztrák polgári törvénykönyv változta­tott a korábbi birtokviszonyokon, szintén épségben tartván a magánjogoknak politikai okokból korlátozására (VI. ez.) és a pap­ság öröklési képességére fennálló szabályokat (VI. ez. 3, a) p. ; (1853. máj. 29. életbeléptető ny. par., 1853. К. G. Bl. 503.) Ezek a szabályok —• minthogy az 1855. évi concordátumot Erdélyben épp oly kevéssé tekintették joghatálylyal bírónak, mint Magyarországon ■— máig is érvényesek, de érvényesek az App. Const. P. I. T. «Beligiókra nézendő dolgokról» szóló ösz: szes rendelkezései, azokkal együtt, a melyeket a királyi Curia e titulusból különösen kiemel. Érvényesek azért is, mert a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásá­ról szóló 1868: ХЕШ. törvényezikk 14-dik §-a szerint «Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen és a koráb­ban úgynevezett magyarországi részekben a bevett vallás­felekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati s önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymás közti vi­szonyait s illetőleg hatáskörét biztosítják, nemcsak sértetle­nül fentartatnak, hanem egyszersmind a görög és örmény- katholikus és a keleti görög szertartásit egyházakra is kiter­jesztetnek.» S mivel a vallás szabad gyakorlásáról szóló, alább bőveb­ben megvilágítandó 1895 : XLIII. t.-cz. 6. §-a a fönn említett összes felekezetekre vonatkozó törvényeket és jogszabályokat szintén sértetlenül fentartja: lehetetlen elfogadni a kir. Curia döntvényének megokolásából az erdélyi részekre vonatkozó részt és azt, hogy ezek tekintetében is az ősiség és a királyi há- ramlási jog megszűnte fosztotta meg hatályuktól a holtkézi tör­vényeket. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom