Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]
24 Béla ő méltósága a múlt ülésen igen helyesen előadta, a tul- hatalmassá lett főpapság és olygarchia megtörése, az 1647. évi XVII. t.-czikknek oka pedig a protestánsok szabad vallási gyakorlatának biztosítása volt. Mindkét esetben a holtkézi törvények, mint eszközei egy magasabb politikai czélnak szerepelnek és egyetlen esetben sem mondhatjuk azt, hogy e törvények a társadalom gazdasági egyensúlyára, mint okra lennének visszavezethetők. Ebben az egész korszakban a társadalom gazdasági egyensúlyáról egyáltalán nem is lehet szó; mert hisz nagyon jól tudjuk, hogy a tásadalomnak csak egy kisebbsége birt teljes jogképességgel; az országban az összes ingatlan vagyon a nemesség, az egyház és a sz. k. városok részére volt lekötve; a jobbágyság glebas adstrictus tartozéka volt a földbirtoknak, tehát a társadalom gazdasági egyensúlya abban az egész korszakban legis ratio nem lehetett és azt, ha ugyan valakinek eszébe jutott volna, az összes akkori jogképes személyek és testületek visszautasították volna. A társadalom gazdasági egyensúlyáról csak a jogképesség általánosítása mellett lehet szó, ez pedig csak 1848-ban következett be. Vizsgálva már most az 1848-iki nagy átalakulásnak hatását a holtkézi törvényekre, mindenekelőtt konstatáljuk, hogy az 1848-iki törvények 1. megszüntették az ősiséget; 2. a nem nemeseket egyenjoguakká tették a nemesekkel; 3. kimondották az összes bevett vallásfelekezeteknek teljes egyenlőségét és viszonosságát. Megszüntették tehát e törvények mindazokat az okokat és czélokat, melyek miatt, melyek eszközéül a holtkézi törvények hozattak; lerombolták mindazokat az intézményeket, melyeknek biztosítékául a holtkézi törvények szolgáltak. Megszűnvén az ok, ez többé okozatot nem idézhet elő. S ha mindjárt az 1848-iki törvényeket megelőző időből egyes törvényes rendelkezések, nevezetesen az örökjogban a hitbér, a különbség nemesek és nem nemesek köz szerzeménye között, stb. még fenn is állanak, ez nem azért van, mintha ez az 1848-iki törvényekben lefektetett elvekkel összhangban lenne, ne
