Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]

20 nehogy az egyes szerzetek vagy rendek birtokszerzési jogosult­sága a telekkönyvi hatóságok által még külön vizsgálat tárgyává is tétessék, a birtokszerző rendek és szerzetek újabb időben sokszor azon gyakorlatot követték, hogy az általuk megszerzett ingatlanokra nézve a tulajdonjognak bekebelezését nem a szer­zet vagy rend javára, hanem az illető egyházmegye javára ké- kérelmezték. A telekkönyvi hatóság a kért bekebelezés ellenében a holtkézi törvény alapján egyáltalán kifogást nem támasztott. Az illető tulajdonszerző rend birtokszerzési képessége pedig ez esetben sem került birói vizsgálat, illetve megítélés alá. Ha­sonlóan járt el újabb időben több apácza-klastrom is, mely a megszerzett ingatlanoknál nem saját, hanem az egyházmegye javára kebeleztetett be, talán mert a birtok képesség bírálását vagy ventilatioját ki akarta kerülni. A római kath. plébánosok által, az egyházi javak állagá­ban tett változtatásokra vonatkozólag kiállított szerződések joghatályához pedig nyilvánkönyvi foganatosításuk czéljából azoknak a felettes egyházmegyei (ordinariatus) által lett jóvá­hagyása elegendő, — így határozott a budapesti kir. ítélőtábla IV. polgári tanácsában. (Káplány Géza: Telekkönyv 1890. I. 549. 1.). Végre a telekkönyvi szempontokat elemezve, felemlítendő­nek tartom azon körülményt is, hogy úgy a betétszerkesztésre vonatkozó 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII., 1891 : XVI. törvé­nyek, mint a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyző­könyvekbe bejegyzéséről alkotott 1892. évi XXIX. t.-czikkek alapján az egyházak és egyházi testületek beigazolt ténylegyes birtoklásuk esetén, ha tettleges birtokukat, az ingatlan meg­szerzését és tényleges birtoklást a törvény által megkívánt mó­don beigazolták, a tényleges birtoklás folytáni tulajdonjogokat a telekjegyzőkönyvbe, illetőleg betétekbe minden akadály nél­kül bejegyeztethették, nem képezvén e tekintetben semminemű nehézséget a hogy ők a világi ingatlanokat esetleg a fenhivat- kozott régi törvényekkel ellenkező utón újabban vagy régebben megszerezték, mert az idézett törvények értelmében, ha a tény­leges birtok őket illette, hasonló joggal és módon lesznek te­lekkönyvi tulajdonosokként bejegyzendők, mint a többi más tényleges birtokosok és a holtkézi törvény alapján ellen 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom