Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
34 indítványával a bíróság elé járult, a bűnügy természete épen úgy, mint a büntető bíráskodás méltósága egyaránt megkívánja, hogy az ügy folytatása ne legyen alárendelve a vádhatóság egyoldalú belátásának és hogy a vád bírói határozatban elintézést találjon. Ezzel szemben Glaser (Kl. Schriften I. 535.) az opportunitási elv követelményének, mondja, hogy a per kezdetétől az ítélet meghozataláig ama kérdés fölött, vájjon az eljárás folytattassék-e vagy nem, önállóan és feltétlenül a vádhatóság döntsön. Ha a vádhatóság és bíróság közötti viszonyt, a mint ezt az osztrák törvény szabályozza, ama vezérelv szempontjából mérlegeljük, melyet felolvasásunk bevezetésében az accusatorius és inquisatorius bünper közötti megkülönböztetésnél felállítottunk: jellemzetes sajátosságát az osztrák eljárásnak abban találjuk, hogy nagyobb hatalommal ruházza fel az államügyészséget, mint a mennyi szükséges azon czélra, hogy a bíróság vádlói teendőktől felmentessék, és másfelől nem eléggé gondoskodik arról, hogy azon területen, melyet előtte a vádhatóság megnyit, a bíróság más mint hivatásszerű funetiót ne teljesítsen. Az osztrák eljárás is fentartja a vizsgálóbíró intézményét,* és ekként a bíróság tagját nem kíméli meg oly feladat teljesítésétől, mely természeténél és lényegénél fogva a bűnvádi üldözés hatáskörébe tartozik. A német vizsgálóbíró addig nyomoz, míg neki tetszik, az osztrák csak addig, míg az ügyésznek tetszik. Ezért az utóbbi is működésének befejezéséig a vád közege marad, és a bírói vizsgálat hátrányos következményei a per későbbi fejleményeire annál feltűnőbbek, mert a mozgató erő áthelyezése az ügyész kezébe külső kifejezésre is juttatja a vád szolgálatába való szegődést. Midőn másfelől az osztrák törvény a pertörlés jogával az ítélet meghozataláig ruházza fel az állam- ügyészséget : hatalmi attribútumait kiterjeszti oly területre is, * § 96. «Ist die Voruntersuchung eingeleitet, so schreitet der Untersuchungsrichter von Amtswegen und ohne weitere Anträge des Anklägers abzuwarten, ein, um den Thatbestand zu erheben, den Thäter zu ermitteln, und die zur Überführung oder Verteidigung des Beschuldigten dienenden Beweismittel soweit festzustellen, als es der Zweck der Voruntersuchung erfordert.» 86