Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]

33 alanyának jogkörét nyerte el. Ezen helyzetbe juttatta őt a né­met birodalmi törvény 199. §-a elrendelvén, bogy az állam­ügyész vádirata — a «Schöffengericht» elé utalt ügyek kivételé­vel — a terhelttel oly felszólítással közlendő, hogy záros határ­idő alatt nyilatkozzék. A 199. §-sal nevezetes fordulat állott be a vádaláhelyezési stádium jellegében. A bíróság ugyan megmaradt a vádhatóság szerepében, mert ezentúl is önállólag döntött azon kérdés fö­lött, vájjon a vizsgálat folytatása a vád szempontjából indokolt-e vagy nem, de egyúttal az ügyfél jogosítványaival ruházván fel a terheltet, a bírói eljárás alakiságai mellett oldotta meg vádlói feladatát. Működése megfelelt az ítélő bíróság eljárásának a nyomozó per virágkorában. Valamint ez utóbbi közvetlenül nem vizsgált, hanem más orgánumok által pótoltatta a vizsgá­lat hézagait, akár a végleges ítélet meghozataláról akár pedig a különös vizsgálatot elrendelő közbensőbb ítéletről volt szó; a bíróság a német birodalmi törvény 200. §-a értelmében az ügy bővebb felvilágosítása végett vizsgálatot rendelhet el, ha a kir. ügyész a nyomozat alapján vádolt vagy elrendelheti a vizsgálat kiegészítését vagy végre egyes bizonyítékok beszerzését a vizs­gálóbíró által. Miután pedig az ügyfél mindazt indítványoz­hatja, mit a bíróság hivatalból elrendelhet: a 199. § értelmében terhelt felszólítandó, vájjon a vizsgálat elrendelését, vagy kiegé­szítését, vagy egyes bizonyítékok beszerzését kivánja-e, vagy ha megérettnek tartja az ügyet, tesz-e kifogást a főeljárás meg­nyitása ellen. Terhelt érdekeinek megóvásánál egészen más csapáson halad az osztrák 1873. évi törvény. Míg a német eljárás értel­mében az államügyész csak addig rendelkezik a váddal, míg a vizsgálóbíróhoz nem fordul indítványával: addig az osztrák államügyész visszalépése egészen az ítélet meghozataláig véget vet az eljárásnak. Valamint Németországban, úgy Ausztriában is a döntés joga a bíróságnak van fentartva, de Ausztriában a bíróság csak akkor határozhat, ha előzőleg a vádhatóság elhatá­rozta, hogy határozzon. (John.) Az államügyész akarata nélkül az eljárás meg nem indítható és akarata ellen nem folytatható. A német eljárás indokolása szerint az államügyészt megilleti ugyan a bűnvádi üldözés kezdeményezése, mihelyest azonbaü 3 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom