Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
21 ly et a vizsgálóbíró jegyzőkönyvei az ítélő biró meggyőződésére gyakorolnak:'*' szilárd meggyőződésem, hogy a bírói szellem tiszta érvényesüléseinek útjában áll azon körülmény is, hogy ngyanazon hivatalnok, ki tegnap mint inquirens nyomozott, ma mint biró szavaz. A nagy tömegtől finom distinctiókat ne várjunk. A nép teljes bizalma az igazságszolgáltatás elfogulatlanságába csak akkor fog visszatérni, ha a vizsgálóbíró, kinek neve már logicai ellentét kifejezője, a perrendtartás keretéből eltűnik. Szeretném megérni azon időt, midőn a közvélemény a büntető bíróban nem a bűntett megtorlóját fogja látni, hanem a polgári szabadság megvesztegethetlen őrét. Mielőtt feladatunkhoz híven a nemcsak névleg accusatorius jellegű perrendtartás szempontjából a vádhatározat czélját és rendeltetését és ebből kifolyólag külső és belső kellékeit felsorolnék : több tekintetben tanulságos visszapillantást kell vetnünk azon befolyásra, melyet a reformmozgalom az eljárás közbenső stádiumának szervezésére gyakorolt. Sem a per kezdetleges, accusatorius alakulásánál sem az inquisitorius rendszer tiszta érvényesülésénél, a vádhatározattal mint perjogi intézménynyel nem találkozunk. A hol a sértett fél közvetlenül a biró elé állítja megtámadóját és a bizonyítékok gyűjtése ép oly kevéssé igényel hoszszabb előkészületet, mint azok felvétele: a vádló fellépése indítja meg a pert és az Ítélet a bírónak nemcsak utolsó, hanem első határozata. Az inquisitorius per nem ismer vádhatározatot. A «generalis inquisitio» és «specialis inquisitio» közötti különbség nem esik össze az «előzetes eljárás» •és «főtárgyalás» közötti megkülönböztetésnél és a «defensio pro avertenda speciali inquisitione» csak külsőleg hasonlít azon védekezéshez, melyre a modern perrendtartások a vádirat közlésével alkalmat nyújtanak a terheltnek. Az inquisitio fénykorában pedig az egységes vezetés eltünteti az eljárás minden tagolatát, és így a per két szakát összekötő lánczszemnek szüksége fel sem merülhetett. A büntető per reformja első sorban az eljárás kettészaküá- sában nyilvánult. Az inquirens működése ezentúl az u. n. elö* V. ö. Az előzetes eljárás reformjáról írt értekezésemet. 73
