Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
35 Az előkészítő iratok tekintetében a javaslat azt mondja: «« tervezet elvárja, de nem írja előkötelezőleg, hogy a bíróság az előkészítő iratokat a tárgyalás előtt felhasználja» stb.* Sok ügyvéd azt a kérdést vetheti fel: «minek dolgozzam ki szorgalmasan az előkészítő iratokat, ha mint hasztalan anyagot a bíróság mellőzi és félreteszi ?» A képzelhető esetek a következők lehetnek : ** a) oly bíróságok, a melyek előkészítő iratot általában nem használnak; b) oly bíróságok, a melyek használják az előkészítő iratokat, de írásbeli előmunkálat nélkül; c) oly bíróságok, a hol a referens az előkészítő iratok alapján írásbeli referádát fog készíteni. Az első kategóriába azon némethoni bíróságok tartoznak, a melyek még a franezia pertől nem tudnak teljesen megválni. A franezia per vázlata röviden ez: az ügyvédek váltottak egymás közt iratokat, de egyelőre erről a bíróságnak tudomása sem volt. A bíróság elé csak az u. n. conclusiók jutottak. A biró teljesen tájékozatlanul ment az ülésbe. Kérdezési jogot gyakorolt. Az ügyvédek perbeszédei nem tájékozták teljesen a bíróságot, a feleket személyesen idézték tehát be. Ha a tényállás egyszerű volt, azonnal ítéletet hozott a bíróság. Complikált esetekben a bíróság bekérte az ügyvédek kéziratait. Ezeket a tanács tagjainál köröztették. Sok bíróságnál referens is neveztetett, ki a döntő ülésben referádát olvasott fel. A mi az ügyvédek irataiban benfoglaltatott, azt olybá vették, mintha szóbelileg elő lett volna adva. Az ítéletbe tényállást a biró nem vett fel. Ha egyik fél az ítéletet ki akarta venni, a «qualita»-rendszerhez kellett fordulni. Ezen eljárás nem mondható bizony tiszta szóbelinek. Most a bíróság a szóbeli tárgyalás előtt kapja meg az ösz- szes iratokat, a régi szokáshoz mérten azonban figyelmen kívül hagyatnak, készületlenül mennek az ülésbe és csak a szóbeli tárgyalás után veszik elő az iratokat. * Indokolás a magy. polgári perrendtartás tervezetéhez. 32. lap. ** Банк : Der deutsche Civilprocess in praktischer Bethätigung. 3. lap. 147 3*
