Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]

:U

Ezek a szóbeli tárgyalásnál kerülnek csak napfényre.

A törvényszék (Lamlesgerioht) előtti eljárásnál az tapasz- taltatott, hogy az ügyvédek az előkészítő iratokat kielégítő módon nyújtják be, de gyakran elkésetten, minek következménye a tárgyalás elnapolása.

A tárgyalás előtt mindenütt referens rendeltetik ki. Némely törvényszéknél készít a referens írásbeli előadmányi tervezetet, más törvényszéknél nem.

Az a nézet is lábra kapott, hogy minden egyes referens tetszésétől tétetik függővé, akar-e Írásbeli előadmányi tervezetet készíteni. Mert az elnöknek — úgymond — nem áll jogában a bírónak meghagyni, hogy ily munkálatot készítsen.

A szóbeliség kifejlődése tekintetében a beérkezett válaszok arról értesítenek, hogy rendszerint minden bíróságnál a szóbeliség teljesen kifejlődött. Panasz tárgyát képezte az, hogy az ügyvédek igen gyakran az iratok alapján csupán «ledarálják» az ügyet.

De találkoznak oly bíróságok is, sőt Oberlandesgericlitek is, a melyeknél a tárgyalás alkalmával az elnök azt a kérdést intézi a felekhez: «kíván még pótolni valamit az iratokhoz?» «Nem» rendesen a válasz és ez által a «szóbeli tárgyalás» be van fejezve.

Egyes törvényszékeknél kívánatosnak mondatott, hogy az ügyvédek az allegátájuk előadása alkalmával azon sorrendet kövessék, a melyben az előkészítő iratokban az ügy tárgyalva volt. Mert ha a törvényszék több, sokszor igen sok ügygyei el van halmozva, lehetetlen puszta emlékezet után a «tényállást» helyesen fixirozni.

Azért szükséges, hogy a tárgyalás alkalmával lígy a referens, mint az elnök jegyzeteket készítsenek önmaguk részére a plaidoyer azon részéről, mely az előkészítő iratokban nincs substanciálva.

Sok helyütt a referens, a ki már előbb tanulmányozta az ügyet, ellenőrzi, vájjon figyelemre méltó eltérések mutatkoz- nak-e a szóbeli előadás és az előkészítő iratok tartalma között. Ily eltérés esetén a referens figyelmezteti az elnököt, a ki kérdőre vonja az ügyvédet. Újonnan felhozott ténykörülmények és bizonyítási eszközök írásban a jegyzőkönyvhöz csatoltatnak, mint annak kiegészítő részei.

H6