Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
20 A javaslat 41В. §-а szerint az Ítéletnek tartalmaznia kell a tényállás rövid előadását a felek szóbeli előterjesztése és a netán fölvett bizonyítás eredménye alapján, a kereset és ellen- kérelem kiemelésével. A kérdés az, vájjon az Ítéletben foglalt tényállás tényleg és minden ízében megfelel-e a szóbelileg előadott anyagnak ? Nyilvánvaló, hogy csak annyiban, a mennyire a biró emlékezete terjed. Lehetetlen felállítani azon fictiót — rendes emberi gondolkozás szerint — «hogy a biró által az ítéletben foglalt tényállás teljesen és mindenben visszatükrözze a szóbeli tárgyalás alkalmával előadottakat». Helyesen jegyzi meg Bähb, hogy a bíráknak nincs a fejőkben egy fényképészeti apparatus, mely a röpke szót felfoghatná és papírra vethetné.'*' A biró által készített, az ítéletben foglalt tényállás mindig egy mesterkélt dolog lesz, melynek elkészítésénél a biró tetszése szerint forrásul a felek iratait választhatja, vagy pedig saját emlékező tehetségét, azaz többé vagy kevésbbé subjectiv felfogását az ügyről. Majdnem teljes ellenőrzés nélkül működik ez irányban az ítéletet fogalmazó biró. A társasbirói intézmény önmagában véve, mint ilyen, a dolog természeténél fogva, csekély ellenőrzést nyújthat; ezt be kell hogy vallja mindenki, a ki a társas- biróság üléseinek menetét ismeri. A tényállás tehát a szóbeliség daczára — hiszen ez igen természetes — írással lesz fixirozva, a mely irat annyiban különbözik az ügyvédek többi irataitól, hogy míg ezek a felek közvetlen bemondásai és informatiói alapján készülnek, tehát úgyszólván közvetlenül, — hogy úgy mondjuk — első kézből nyújtják a ténykörülményeket, addig amazok az ügyvédek alle- gátái alapján a bírák emlékezete után, legjobb esetben órák, de lehet, hogy napok vagy hetek múltán jegyeztetnek fel, tehát mindig közvetve, mintegy második kézből nyújtják az adatokat. Az igen természetes, hogy az ügyvédek beszédeinek a bírák által történendő ilyetén fixirozása közben hibák és tévedések fognak igen könnyen becsúszni. * Bahr : Der deutsche Civilprocess in practischer Bethätigung. 50. lap. 138
